Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Határidőnaplót elő, mutatjuk a második szemeszter legfontosabb dátumait.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a tavaszi félév február 7-én kezdődik, és május 14-ig tart majd, a tavaszi szünet pedig április 13-19. között lesz. A vizsgák május 16-án indulnak, és egészen július 2-ig tartanak majd. Ahogyan azt korábban már megírtuk, az ELTE-n online oktatással indítják a félévet.
A Budapesti Gazdasági Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen a szorgalmi időszak február 7. és május 14. között lesz, a vizsgaidőszak pedig 2022. május 16. és június 25. között. Szegeden április 14-19. között lesz a tavaszi szünet, csakúgy, mint az Óbudai Egyetemen, ahol a szorgalmi időszak szintén február 7. és május 14. között lesz, a vizsgaidőszakot pedig május 16. és június 18. közé időzítették.
A Debreceni Egyetem legtöbb karán február 7-től május 13-ig tart a szorgalmi időszak. Március 28. és április 1. közé a legtöbb karon tavaszi szünetet időzítettek, a második szemesztert lezáró vizsgák pedig általában május 16. és július 1. között lesznek.
A Budapesti Corvinus Egyetemen a tavaszi félév szorgalmi időszaka február 7-én kezdődik, és május 21-én ér véget. Április 11-től 14-ig tart majd a tavaszi szünet; május 23-tól azonban indul a vizsgaidőszak, amely június 18-ig tart.
A Károli Gáspár Református Egyetemen a második félév február 14-én kezdődik és május 21-ig tart. A tavaszi szünet 2022. április 11. és 14. között lesz. A vizsgaidőszak május 23-án indul, a hallgatók egészen július 2-ig írásbelizhetnek, szóbelizhetnek.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen február 7. és május 13. közé időzítették a szorgalmi időszakot, a vizsgaidőszak pedig május 16. és június 24. között, hat héten keresztül tart majd. A Miskolci Egyetemen 14 hetes lesz a szorgalmi időszak (február 7-től május 14-ig), a tavaszi szünet április 14-től kezdődik, a hallgatóknak először április 20-án kell majd bemenniük az egyetemre. A vizsgaidőszak május 16-a és június 25-e között lesz.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem február 14-én indítja a szorgalmi időszakot, amely május 20-án ér véget, a tavaszi szünet április 14-20. között lesz. A vizsgákat május 30. és június 27. között szervezik meg.
A Soproni Egyetemen már január 31-én elindult a tavaszi félév, bár az első tanítási nap csak február 7-én lesz. A szorgalmi időszak egészen május 14-ig tart majd, egy április 11-15. közötti szünettel megszakítva. A hallgatók május 16-tól június 25-ig vizsgázhatnak.
A Nyíregyházi Egyetemen a második szemeszter február 7-én kezdődik, és május 21-ig tart. A tavaszi szünet április 11-től 16-ig, a vizsgaidőszak pedig május 23-tól június 25-ig tart majd.
Az egri Eszterházy Károly Egyetemen a második félév február 7-én kezdődik, a tavaszi szünetet az április 19-22. közötti időszakra időzítették, a szorgalmi időszak utolsó napja pedig május 13-án lesz. A vizsgák május 16. és június 25. között lesznek.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen február 14-én lesz a tavaszi félév első tanítási napja, majd április 11-22. között lesz a tavaszi szünet. A vizsgaidőszak május 23-án indul és egészen július 2-ig tart majd.
A Pannon Egyetemen február 14-én indul a második félév, és egészen május 20-ig tart. A vizsgaidőszak május 21-től június 30-ig tart, a tavaszi szünet pedig április 14-től 20-ig.
A Semmelweis Egyetemen karonként, sőt sok esetben évfolyamonként is eltérő, mettől meddig tart majd a szorgalmi időszak, és mikor lesznek a vizsgák. A pontos dátumokat itt nézhetitek meg. Ami viszont az egyetem minden hallgatóját érinti, az a tavaszi szünet, amelyet április 11-18. között tartanak majd.
A Pécsi Tudományegyetemen is karonként eltérő, a szorgalmi időszak és a vizsgaidőszak időzítése, ide kattintva megnézhetitek a tanév rendjét.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.