Ilyen lesz a 2021/2022-es tanév második féléve a legnagyobb egyetemeken: dátumok, határidők

Határidőnaplót elő, mutatjuk a második szemeszter legfontosabb dátumait.

  • Eduline

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a tavaszi félév február 7-én kezdődik, és május 14-ig tart majd, a tavaszi szünet pedig április 13-19. között lesz. A vizsgák május 16-án indulnak, és egészen július 2-ig tartanak majd. Ahogyan azt korábban már megírtuk, az ELTE-n online oktatással indítják a félévet.

A Budapesti Gazdasági Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen a szorgalmi időszak február 7. és május 14. között lesz, a vizsgaidőszak pedig 2022. május 16. és június 25. között. Szegeden április 14-19. között lesz a tavaszi szünet, csakúgy, mint az Óbudai Egyetemen, ahol a szorgalmi időszak szintén február 7. és május 14. között lesz, a vizsgaidőszakot pedig május 16. és június 18. közé időzítették.

A Debreceni Egyetem legtöbb karán február 7-től május 13-ig tart a szorgalmi időszak. Március 28. és április 1. közé a legtöbb karon tavaszi szünetet időzítettek, a második szemesztert lezáró vizsgák pedig általában május 16. és július 1. között lesznek.

A Budapesti Corvinus Egyetemen a tavaszi félév szorgalmi időszaka február 7-én kezdődik, és május 21-én ér véget. Április 11-től 14-ig tart majd a tavaszi szünet; május 23-tól azonban indul a vizsgaidőszak, amely június 18-ig tart.

A Károli Gáspár Református Egyetemen a második félév február 14-én kezdődik és május 21-ig tart. A tavaszi szünet 2022. április 11. és 14. között lesz. A vizsgaidőszak május 23-án indul, a hallgatók egészen július 2-ig írásbelizhetnek, szóbelizhetnek.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen február 7. és május 13. közé időzítették a szorgalmi időszakot, a vizsgaidőszak pedig május 16. és június 24. között, hat héten keresztül tart majd. A Miskolci Egyetemen 14 hetes lesz a szorgalmi időszak (február 7-től május 14-ig), a tavaszi szünet április 14-től kezdődik, a hallgatóknak először április 20-án kell majd bemenniük az egyetemre. A vizsgaidőszak május 16-a és június 25-e között lesz.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem február 14-én indítja a szorgalmi időszakot, amely május 20-án ér véget, a tavaszi szünet április 14-20. között lesz. A vizsgákat május 30. és június 27. között szervezik meg.

A Soproni Egyetemen már január 31-én elindult a tavaszi félév, bár az első tanítási nap csak február 7-én lesz. A szorgalmi időszak egészen május 14-ig tart majd, egy április 11-15. közötti szünettel megszakítva. A hallgatók május 16-tól június 25-ig vizsgázhatnak.

A Nyíregyházi Egyetemen a második szemeszter február 7-én kezdődik, és május 21-ig tart. A tavaszi szünet április 11-től 16-ig, a vizsgaidőszak pedig május 23-tól június 25-ig tart majd.

Az egri Eszterházy Károly Egyetemen a második félév február 7-én kezdődik, a tavaszi szünetet az április 19-22. közötti időszakra időzítették, a szorgalmi időszak utolsó napja pedig május 13-án lesz. A vizsgák május 16. és június 25. között lesznek.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen február 14-én lesz a tavaszi félév első tanítási napja, majd április 11-22. között lesz a tavaszi szünet. A vizsgaidőszak május 23-án indul és egészen július 2-ig tart majd.

A Pannon Egyetemen február 14-én indul a második félév, és egészen május 20-ig tart. A vizsgaidőszak május 21-től június 30-ig tart, a tavaszi szünet pedig április 14-től 20-ig.

A Semmelweis Egyetemen karonként, sőt sok esetben évfolyamonként is eltérő, mettől meddig tart majd a szorgalmi időszak, és mikor lesznek a vizsgák. A pontos dátumokat itt nézhetitek meg. Ami viszont az egyetem minden hallgatóját érinti, az a tavaszi szünet, amelyet április 11-18. között tartanak majd.

A Pécsi Tudományegyetemen is karonként eltérő, a szorgalmi időszak és a vizsgaidőszak időzítése, ide kattintva megnézhetitek a tanév rendjét.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.