Mutatjuk a kreditelismerés és a mesterszakos felvételi szabályait.
Mesterképzésre akkor kerülhettek be, ha legalább alapszakos diplomátok (vagy legalább főiskolai diplomát szereztetek). A diploma azonban önmagában még nem feltétlenül elég ahhoz, hogy egy adott mesterképzésre bekerüljetek. Minden mesterképzés képzési és kimeneti követelményében megtaláljátok, hogy a belépéshez milyen diplomákat fogadnak el előzményként, ezt a felvi.hu táblázatában is megnézhetitek.
Az előzményként elfogadott alapképzések lehetnek teljes kreditérték beszámításával figyelembe vehetők vagy nem teljes kreditértékkel beszámíthatók. Ha olyan szakon szereztek oklevelet, amely az adott mesterképzésen teljes kreditérték beszámításával elfogadható, akkor nincs szükség külön vizsgálatra, csak be kell nyújtanotok az oklevelet és a jelentkezéshez szükséges, az intézményi meghirdetésekben meghatározott dokumentumokat.
Ha olyan oklevéllel rendelkeztek, ami nem teljes kreditértékkel számítható be, akkor a mesterképzést meghirdető felsőoktatási intézmény kreditelismerési eljárásban vizsgálja meg, hogy a korábban megszerzett kreditekből hányat ismernek el.
Ha csak a minimálisan előírt szakterületi kreditszámmal rendelkeztek, akkor bekerülhettek a szakra, de a képzési és kimeneti követelményekben előírt minimális és a szükséges kreditszám különbözetét a mesterszakkal párhuzamosan, az első két félévben meg kell szereznetek.
Ha a korábbi tanulmányaitokat egyáltalán nem fogadják el, akkor nem kerülhettek be az adott mesterszakra.
A kreditelismerési eljárás a felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozik, így ha információt szeretnétek, az adott egyetemen érdemes érdeklődnötök.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
