A Szegedi Tudományegyetem is vizsgálatot indít, miután a Völner-ügy 1734 oldalas nyomozati anyaga alapján a 444 megírta: az egyik tanár segíthetett a volt államtitkár egyik rokonának sikeres vizsgázásában.
A hvg.hu azt írja, ezt a Szegedi Tudományegyetem válaszolta Kassai Dániel pestszentlőrinci önkormányzati képviselő írásbeli kérdésére. A képviselő azért kereste meg az egyetemet, mert a 444 cikkéből kiderült, hogy az egyik egyetemi tanár törvénytelen módon segíthetett Völner Pál lemondott államtitkár egyik rokonának.
A Pécsi Tudományegyetem hétfőn közölte az Eduline-nal, hogy belső vizsgálatot indítanak, a nyomozati anyagból a 444 ugyanis olyan részeket is idéz, amely alapján ott is „segíthetett” oktató az egyetemi vizsgák letételében.
A Népszava azt írta, hogy más döntést is hozott az egyetem: nem vizsgáztathat a pécsi tanársegéd, aki Schadl György kérésére segíthetett valakinek jegyet szerezni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
