Nem történt "szabályszegés" - ezzel az eredménnyel zárult a szegedi egyetem belső vizsgálata, amelyet azután indítottak, hogy a 444 megírta: az egyetem egyik tanára "segíthetett" Völner Pál volt államtitkár egyik rokonának vizsgáztatásában.
„A Szegedi Tudományegyetem megvizsgálta az egyetem, illetve oktatói esetleges érintettségét a végrehajtókat érintő büntetőeljárások során az egyetemi vizsgáztatások szabályszerűségével kapcsolatosan egyes sajtótermékekben megjelent információkat. A rendelkezésre álló információk alapján megállapította, hogy a vizsgáztatással kapcsolatosan szabályszegés nem történt, ezért a vizsgálatot maga részéről lezárta” – idézi az egyetem közleményét az Index.
A Szegedi Tudományegyetem azután indított vizsgálatot, hogy a Völner-ügy 1734 oldalas nyomozati anyaga alapján a 444 megírta: az egyik tanár "segíthetett" Völner Pál lemondott államtitkár rokonának abban, hogy sikeresen levizsgázzon. A cikk szerint Schadl Györgyöt, a Magyar Végrehajtói Kar elnökét sokan kérték arra, hogy segítsen a jogi diplomájukhoz szükséges vizsgák letételében, erre egyetemi kapcsolatai miatt lehetősége lehetett.
A Pécsi Tudományegyetem hétfőn az Eduline kérdésére azt írta, hogy belső vizsgálatot indítanak, a nyomozati anyagból a 444 ugyanis olyan részeket is idéz, amely alapján ott is megszeghette a vizsgáztatási szabályokat az egyik oktató. Időközben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is vizsgálatba kezdett.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
