Magyar gimnazista jutott be a Yale-re, évek óta ő az első, akit felvettek

A Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium diákja, Dörnyei Bendegúz bekerült a Yale-re.

  • Eduline

A Telex szúrta ki az iskola Facebook-oldalán a bejelentést és telefonon meg is keresték a diákot, aki azt mondta a lapnak, hogy tavaly csaknem 47 ezren jelentkeztek a Yale-re, de csak 4,6 százalékukat vették fel. Bendegúz egyébként 2017 óta a második magyar, akit felvettek.

A fiú szerint a jelentkezés a Yale-re a tanulmányi eredményeken túl azon is múlik, hogy ki hogyan gondolkodik, mi az értékrendje és mennyire tudja ezt jól megfogalmazni.  Neki például kellett írnia egy 650 szavas fogalmazást egy szabadon választott témáról (ő az identitást választotta), és további esszéket írni több kérdésre válaszolva, például arról, hogy miért akar a Yale-re menni. Egy másik feladatban tíz, a jelentkező számára legfontosabb tevékenységet kellett összefoglalni egyenként kb. 35 szóban, illetve az 5 legjelentősebb versenyeredményt, díjat. Természetesen volt egy interjú is, és ajánlóleveleket is kellett csatolni a jelentkezéshez.

A felvétel mellett ráadásul a maximális, majdnem 98%-os ösztöndíjat is sikerült elnyernie, ami a jövő évre 86.300 dollárt jelent. Tandíjat, szállást, étkezést, biztosítást, és sok egyéb költséget is megfinanszíroz így az egyetem.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.