Nehezebb helyzetben vannak a munkaerőpiacon azok a nők, akik elsőgenerációs értelmiségiként, vagyis a családjukban elsőként szereznek diplomát – derült ki egy friss kutatásból.
Kutatások szerint azok a nők, akik családjukban elsőként mennek egyetemre, lényegesen, 7 százalékkal kevesebbet keresnek, mint azok, akiknek már a szüleik is egyetemen tanultak - írja a BBC. Ez körülbelül 2 ezer fontos, azaz mai árfolyamon 865 ezer forintos éves különbséget jelent.
Az is kiderült a kutatásból, hogy ezek a lányok ritkábban járnak elit intézményekbe, de nagyobb valószínűséggel dolgoznak képzettségi szintjük alatti munkakörben, általában rosszabb osztályzatokat kapnak, de elkötelezettebbek a kemény munka mellett – mondják a University College London kutatói.
A kutatás 7700 résztvevőjének adatait középiskolás koruk óta elemezték, a kutatók olyanok válaszaira voltak kíváncsiak, akik 1989 és 1990 között Angliában születtek.
Az elsőgenerációs női hallgatók nagyobb eséllyel esnek ki az oktatásból, gyakrabban vállalnak munkát kisebb szakmai tudáshoz kötött pozíciókban és kisebb cégeknél, viszont nagyobb eséllyel vállalnak gyereket 25 éves korukra - összegzik a kutatók.
A magyar oktatás történetét számos meghatározó politikus és reformer alakította az elmúlt évszázadok során. Az iskolarendszer kiépítése, a tankötelezettség bevezetése vagy a felsőoktatás fejlesztése mind olyan változások, amelyek ismert oktatási miniszterek nevéhez köthetők - közülük gyűjtöttünk ki három kulcsfontosságú személyt.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
A leendő miniszterelnök a közösségi oldalán egy videóban reagált arra, hogy sajtóértesülések szerint Rubovszky Rita lesz az oktatási miniszter.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Elmagyarázzuk, mikor jelenhetnek meg a pontszámok a rendszerben.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
