Komolyan befolyásolja a szülők iskolai végzettsége a lányok jövőbeli fizetését

Nehezebb helyzetben vannak a munkaerőpiacon azok a nők, akik elsőgenerációs értelmiségiként, vagyis a családjukban elsőként szereznek diplomát – derült ki egy friss kutatásból.

  • Csik Veronika

Kutatások szerint azok a nők, akik családjukban elsőként mennek egyetemre, lényegesen, 7 százalékkal kevesebbet keresnek, mint azok, akiknek már a szüleik is egyetemen tanultak - írja a BBC. Ez körülbelül 2 ezer fontos, azaz mai árfolyamon 865 ezer forintos éves különbséget jelent.

Az is kiderült a kutatásból, hogy ezek a lányok ritkábban járnak elit intézményekbe, de nagyobb valószínűséggel dolgoznak képzettségi szintjük alatti munkakörben, általában rosszabb osztályzatokat kapnak, de elkötelezettebbek a kemény munka mellett – mondják a University College London kutatói.

A kutatás 7700 résztvevőjének adatait középiskolás koruk óta elemezték, a kutatók olyanok válaszaira voltak kíváncsiak, akik 1989 és 1990 között Angliában születtek.

Az elsőgenerációs női hallgatók nagyobb eséllyel esnek ki az oktatásból, gyakrabban vállalnak munkát kisebb szakmai tudáshoz kötött pozíciókban és kisebb cégeknél, viszont nagyobb eséllyel vállalnak gyereket 25 éves korukra - összegzik a kutatók.

Nem döntöttek újabb nyelvvizsga-amnesztiáról, sok egyetemista értette félre a jogszabályt

Kedden szavazta meg az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbítását, a rendeletnek pedig része maradt a 2021-es nyelvvizsga-amnesztia is. Ez utóbbi sok félreértést szült másfél nap alatt, sok egyetemista úgy értelmezte a jogszabályt, hogy a 2022-es végzősök is megkapják a diplomájukat a nyelvvizsga bemutatása nélkül. Pedig ilyen döntés nem született.

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.