Nehezebb helyzetben vannak a munkaerőpiacon azok a nők, akik elsőgenerációs értelmiségiként, vagyis a családjukban elsőként szereznek diplomát – derült ki egy friss kutatásból.
Kutatások szerint azok a nők, akik családjukban elsőként mennek egyetemre, lényegesen, 7 százalékkal kevesebbet keresnek, mint azok, akiknek már a szüleik is egyetemen tanultak - írja a BBC. Ez körülbelül 2 ezer fontos, azaz mai árfolyamon 865 ezer forintos éves különbséget jelent.
Az is kiderült a kutatásból, hogy ezek a lányok ritkábban járnak elit intézményekbe, de nagyobb valószínűséggel dolgoznak képzettségi szintjük alatti munkakörben, általában rosszabb osztályzatokat kapnak, de elkötelezettebbek a kemény munka mellett – mondják a University College London kutatói.
A kutatás 7700 résztvevőjének adatait középiskolás koruk óta elemezték, a kutatók olyanok válaszaira voltak kíváncsiak, akik 1989 és 1990 között Angliában születtek.
Az elsőgenerációs női hallgatók nagyobb eséllyel esnek ki az oktatásból, gyakrabban vállalnak munkát kisebb szakmai tudáshoz kötött pozíciókban és kisebb cégeknél, viszont nagyobb eséllyel vállalnak gyereket 25 éves korukra - összegzik a kutatók.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
