Nehezebb helyzetben vannak a munkaerőpiacon azok a nők, akik elsőgenerációs értelmiségiként, vagyis a családjukban elsőként szereznek diplomát – derült ki egy friss kutatásból.
Kutatások szerint azok a nők, akik családjukban elsőként mennek egyetemre, lényegesen, 7 százalékkal kevesebbet keresnek, mint azok, akiknek már a szüleik is egyetemen tanultak - írja a BBC. Ez körülbelül 2 ezer fontos, azaz mai árfolyamon 865 ezer forintos éves különbséget jelent.
Az is kiderült a kutatásból, hogy ezek a lányok ritkábban járnak elit intézményekbe, de nagyobb valószínűséggel dolgoznak képzettségi szintjük alatti munkakörben, általában rosszabb osztályzatokat kapnak, de elkötelezettebbek a kemény munka mellett – mondják a University College London kutatói.
A kutatás 7700 résztvevőjének adatait középiskolás koruk óta elemezték, a kutatók olyanok válaszaira voltak kíváncsiak, akik 1989 és 1990 között Angliában születtek.
Az elsőgenerációs női hallgatók nagyobb eséllyel esnek ki az oktatásból, gyakrabban vállalnak munkát kisebb szakmai tudáshoz kötött pozíciókban és kisebb cégeknél, viszont nagyobb eséllyel vállalnak gyereket 25 éves korukra - összegzik a kutatók.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
