Nemsokára végetér a 2021/22-es tanév első félévének szorgalmi időszaka. Összegyűjtöttük, hogy a nagyobb egyetemeken mikor indulnak a vizsgák, és meddig tartanak.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen december 13-án indul a vizsgaidőszak, és egészen január 29-ig tart; csakúgy, mint a Miskolci Egyetemen és a Nyíregyházi Egyetemen, de hasonló időbeosztással készülnek a Soproni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen más az időzítés: ebben az intézményben december 20. és január 24. között vizsgázhattok majd.
A Budapesti Corvinus Egyetemen szintén december 20-án kezdődik a vizsgaidőszak, és egészen január 22-ig, azaz 4 hétig tart. A Budapesti Gazdasági Egyetemen és az Óbudai Egyetemen egyaránt december 13-ára időzítették a vizsgaidőszak kezdetét, az utolsó vizsgák január 22-ig lesznek. A Károli Gáspár Református Egyetemen december 20-án indulnak és február 5-én zárulnak a vizsgák; ugyanez lesz a menetrend a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és az Állatorvostudományi Egyetemen is.
A Testnevelési Egyetemen december 20-tól január 14-ig szervezik meg a vizsgákat, míg az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen december 20. és január 30. között vizsgázhattok. A Debreceni Egyetemen december 13-án indulnak a vizsgák, és egészen január 28-ig tartanak, csakúgy, mint a Pécsi Tudományegyetemen. A Pannon Egyetemen december 18. és január 28. közé időzítették a vizsgákat.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
