Nemsokára végetér a 2021/22-es tanév első félévének szorgalmi időszaka. Összegyűjtöttük, hogy a nagyobb egyetemeken mikor indulnak a vizsgák, és meddig tartanak.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen december 13-án indul a vizsgaidőszak, és egészen január 29-ig tart; csakúgy, mint a Miskolci Egyetemen és a Nyíregyházi Egyetemen, de hasonló időbeosztással készülnek a Soproni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen más az időzítés: ebben az intézményben december 20. és január 24. között vizsgázhattok majd.
A Budapesti Corvinus Egyetemen szintén december 20-án kezdődik a vizsgaidőszak, és egészen január 22-ig, azaz 4 hétig tart. A Budapesti Gazdasági Egyetemen és az Óbudai Egyetemen egyaránt december 13-ára időzítették a vizsgaidőszak kezdetét, az utolsó vizsgák január 22-ig lesznek. A Károli Gáspár Református Egyetemen december 20-án indulnak és február 5-én zárulnak a vizsgák; ugyanez lesz a menetrend a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és az Állatorvostudományi Egyetemen is.
A Testnevelési Egyetemen december 20-tól január 14-ig szervezik meg a vizsgákat, míg az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen december 20. és január 30. között vizsgázhattok. A Debreceni Egyetemen december 13-án indulnak a vizsgák, és egészen január 28-ig tartanak, csakúgy, mint a Pécsi Tudományegyetemen. A Pannon Egyetemen december 18. és január 28. közé időzítették a vizsgákat.
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
