Újabb egyetem tette kötelezővé a maszkot

Újabb egyetem szigorított, a Soproni Egyetem hallgatóinak november 2-a óta kötelező a maszkviselés.

  • Bezzeg Hanna

November 2-a óta a Soproni Egyetem valamennyi dolgozójának és hallgatójának maszkot kell viselnie. Az egyetem oldalán olvasható rektori utasításból kiderül, a kötelező maszkviselés az egyetem valamennyi épületében előírás, így a kollégiumi lakókra is vonatkozik. A maszkot kizárólag étkezés idejére szabad levenni, vagy akkor, amikor egy dolgozó a saját irodájában tartózkodik.

Az egyetem rektora a maszkviselés mellett kéri a távolságtartást is, illetve a szappanos kézmosás fontosságára is felhívja a figyelmet.

Az elmúlt hetekben a legtöbb felsőoktatási intézmény a szigorúbb járványügyi szabályok bevezetése mellett döntött, így már a debreceni, a miskolci, a szegedi és a pécsi egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, a kecskeméti Neumann János Egyetemen, a Kodolányi János Egyetem budapesti campusán, a Gál Ferenc Egyetemen, a Milton Friedman Egyetemen, a Nyíregyházi Egyetemen, a Dunaújvárosi Egyetemen, a Testnevelési Egyetemen, a Semmelweis Egyetemen, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, a Budapesti Gazdasági Egyetemen, a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is kötelező maszkot viselni.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.