A Károli Gáspár Református Egyetemen is kötelezővé tették a maszkviselést

Újabb egyetemen kell maszkot viselniük a hallgatóknak és az oktatóknak.

  • Szabó Fruzsina

A Károli Gáspár Református Egyetem összes épületében maszkot kell viselni – szögezi le a rektori utasítás, amely november 2-től érvényes. Egyedül étkezés és sportolás idejére, a kollégiumi szobában és a hallgatók előtt nem nyitott irodákban lehet levenni, emellett – akárcsak más egyetemeken – az órákat tartó oktatóknak sem kell maszkot viselniük.

Az utasítás külön kitér arra, hogy az írásbeli és a szóbeli vizsgákon is kötelező a maszk, a vizsgák között fertőtleníteni kell a különböző eszközöket.

A Magyarországi Református Egyház Zsinati Elnökségi Tanácsa szerdán adott ki közleményt, amelyben arra kértek mindenkit, hogy az istentiszteleteken, az egyházi és az iskolai rendezvényeken is viseljenek maszkot, és mindenkit arra biztattak, hogy oltassák be magukat koronavírus ellen.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.