Nem csak a modellváltó, az állami egyetemeken is kapnak béremelést az oktatók

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerdán benyújtott törvényjavaslata szerint az állami fenntartású egyetemeken dolgozók is megkapják a kétszer 15 százalékos béremelést.

  • Csik Veronika

A törvénymódosítás az alapítványi és egyházi felsőoktatási intézményekhez hasonlóan modellváltásban nem érintett öt egyetemen - többek között ELTE-n, BME-n, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is megkapják az idén ősszel és jövő januárban két ütemben megvalósuló, harminc százalékot meghaladó béremelést - áll az ITM közleményében.

Változnának a doktori képzés feltételei is. A doktoranduszok a legmagasabb szintű posztgraduális képzésen már a mesterképzés utolsó évében tehetnének tudományos, kutatás-fejlesztési pályakezdésükért.

Illetve ahogy megírtuk, a tervezet szerint a továbbiakban Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemként működhet tovább a Testnevelési Egyetem.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.