Minden harmadik brit elsőéves mentális problémákkal küzd

Lesújtó adatokat tett közzé a brit statisztikai központ az egyetemisták mentális állapotáról.

  • Bezzeg Hanna

Az elsőéves brit egyetemisták 37 százaléka számolt be depresszióra utaló tünetekről, 39 százalékuk pedig szorongásra panaszkodik. A megkérdezettek 27 százaléka táplálkozási zavarokra is gyanakszik, de szintén magas az aránya (38 százalék) azoknak, akik a járványhelyzet és az online tanulás miatt felkészületlennek érzik magukat - számol be a Guardian.

A hallgatók 40 százalékának javult a mentális egészsége, mióta elkezdődőtt az őszi félév, 23 százalékuknak azonban nem változott vagy romlott az állapota.

A kérdőívet majdnem kétezer egyetemista töltötte ki, és a mentális egészségük mellett a koronavírust érintő kérdéseket is vizsgálták: tízből kilenc hallgató már legalább egy oltást kapott. A válaszadók több mint fele jobban örülne a hibrid oktatásnak, 40 százalékuk elégedett a személyes órákkal, és csupán 5 százalék azok aránya, akik szívesebben tanulnának kizárólag online.

Az Egyesült Királyságban lazítottak a járvány elleni védekezés szabályain, az egyetemek számára is lehetővé tették a hagyományos oktatást – mégis vannak olyan intézmények, amelyek a nagy létszámú előadásokat online formában tartják meg.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.