Lesújtó adatokat tett közzé a brit statisztikai központ az egyetemisták mentális állapotáról.
Az elsőéves brit egyetemisták 37 százaléka számolt be depresszióra utaló tünetekről, 39 százalékuk pedig szorongásra panaszkodik. A megkérdezettek 27 százaléka táplálkozási zavarokra is gyanakszik, de szintén magas az aránya (38 százalék) azoknak, akik a járványhelyzet és az online tanulás miatt felkészületlennek érzik magukat - számol be a Guardian.
A hallgatók 40 százalékának javult a mentális egészsége, mióta elkezdődőtt az őszi félév, 23 százalékuknak azonban nem változott vagy romlott az állapota.
A kérdőívet majdnem kétezer egyetemista töltötte ki, és a mentális egészségük mellett a koronavírust érintő kérdéseket is vizsgálták: tízből kilenc hallgató már legalább egy oltást kapott. A válaszadók több mint fele jobban örülne a hibrid oktatásnak, 40 százalékuk elégedett a személyes órákkal, és csupán 5 százalék azok aránya, akik szívesebben tanulnának kizárólag online.
Az Egyesült Királyságban lazítottak a járvány elleni védekezés szabályain, az egyetemek számára is lehetővé tették a hagyományos oktatást – mégis vannak olyan intézmények, amelyek a nagy létszámú előadásokat online formában tartják meg.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
