Drágábbak lettek az albérletek a fővárosban, sőt vidéken is

Éves szinten 5,7 százalékos volt az áremelkedés – derül ki egy friss felmérésből.

  • Eduline

Tavaly szeptemberhez képest Pest megyében volt a legjelentősebb emelkedés, 9,5 százalékkal drágábbak lettek a kiadó lakások - derül ki a KSH-ingatlan.com elemzéséből, írta meg a 444.hu.

Október közepén átlagosan havi 150 ezer forintért kínálták a budapesti lakásokat a tulajdonosok, az V. kerület pedig áttörte a 200 ezer forintos határt. A megyeszékhelyek közül Veszprém és Székesfehérvár a legdrágább, 130 ezer, illetve 125 ezer forintos átlagos havi bérleti díjjal, a harmadik helyen Debrecen áll 120 ezer forinttal.

Persze van más lehetőség is

A legtöbb egyetem kollégiumába félév közben is lehet jelentkezni - az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetemen és a Pannon Egyetemen is van lehetőség szobát szerezni. Mutatjuk a részleteket.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.