Otthagynátok az egyetemet az első félév után? Mutatjuk, mivel kell számolnotok

Elkezdtétek az egyetemet ősszel, de már látjátok, hogy nem ez lesz a ti utatok és otthagynátok az egyetemet? Mutatjuk, mivel kell számolnotok, ha félbehagytok egy már megkezdett állami ösztöndíjas képzést.

  • Eduline

Tavasszal szereztem egy alapszakos diplomát (6 félév után). Idén szeptemberben pedig szintén egy alapszakos képzést (6 féléves) kezdtem el, azonban gondolkozom azon, hogy nem folytatom tovább, mert másra számítottam a képzést illetően. Otthagyhatom az egyetemet fizetési kötelezettség nélkül?

- érkezett a kérdés az Eduline-hoz. A válasz pedig: nem. Ha úgy döntötök, hogy a frissen elkezdett képzéseteket mégsem folytatnátok, akkor két lehetőség van:

  1. ha alap-, mesterképzés, felsőoktatási szakképzésről beszélünk, és legfeljebb egy félévig, osztatlan képzésben (pl. általános orvos) legfeljebb két félévig tanultatok állami ösztöndíjas képzésben, akkor további magyar állami kötelezettség az adott képzéshez kapcsolódóan nem terhel benneteket;
  2. ha egy, illetve kettő állami ösztöndíjas félévnél többet vettetek igénybe a képzésen, akkor hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettségetek keletkezik.

Tehát, ha az első félév után otthagyjátok az egyetemet, akkor nem kell visszafizetnetek vagy ledolgoznotok azt az elhasznált állami ösztöníjas félévet. Arról, hogy mi vonatkozik a szakváltásra vagy arrra, ha több félév után hagynátok ott az egyetemet, itt írtunk bővebben.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.