Több magyar egyetem felkerült a Times Higher Education szerdán bemutatott tematikus rangsorára: az informatikai képzéseket kínáló felsőoktatási intézmények listáján az Óbudai Egyetem, a mérnöki tudományok területén pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szerezte a legjobb eredményt.
Első alkalommal került fel a Debreceni Egyetem a Times Higher Education informatikai tematikus ranglistájára, amelyen a 601-800. helyet szerezte meg. A mérnöki tudományok területén pedig a 801-1000-es kategóriába került az intézmény a szerdán publikált rangsorban – olvasható az egyetem közleményében.
A Times Higher Education a tudományterületi rangsorok készítésénél ugyanazt az öt kategóriába sorolható 13 teljesítménymutatót alkalmazzák, mint a World University Rankings 2022 globális listánál, a súlyozásokat azonban tovább finomítják, és az egyes tudományágak sajátosságaihoz igazítják minden tematikus rangsornál. A rangsor összeállításánál az alábbi tényezőket vették számításba: oktatás 30% (a tanulási környezet), kutatás 30% (mennyiség, bevétel és hírnév), idézettség 27,5% (a kutatások hatása), nemzetközi mutatók 7,5% (oktatók, hallgatók és kutatások), ipari jövedelem 5% (innováció).
A rangsor élén az Oxford, a Stanford és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) végzett. Magyar intézmények közül az Óbudai Egyetem (501-600.), a Debreceni Egyetem (601-800.) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (601-800.), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (601-800.) és a Szegedi Tudományegyetem (801+) került fel a listára.
A mérnöki tudományok területén összesen 1188 olyan egyetemet rangsoroltak, amelyek általános mérnöki, villamosmérnöki és elektrotechnikai, gépész- és űrmérnöki, valamint építőmérnöki és vegyészmérnöki képzést kínálnak.
A rangsor összeállításánál az alábbi tényezőket vették számításba: oktatás 30% (a tanulási környezet), kutatás 30% (mennyiség, bevétel és hírnév), idézettség 27,5% (a kutatások hatása), nemzetközi mutatók 7,5% (oktatók, hallgatók és kutatások), ipari jövedelem 5% (innováció).
Három egyesült államokbeli intézmény lett dobogós: a Harvard, a Stanford és a University of California, Berkeley. A Debreceni Egyetem mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (601-800), az Óbudai Egyetem (601-800), a Pannon Egyetem (1000+) és a Miskolci Egyetem (1000+) szerepel a listán.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
