A kormány két lépcsőben ígért fizetésemelést a felsőoktatási dolgozóknak, az első részt hamarosan meg is kapják.
"Mikor kapják meg a felsőoktatásban dolgozók a szeptemberre ígért béremelést?" - tette fel a kérdést Szél Bernadett független országgyűlési képviselő a minisztériumnak.
Két lépcsőben, 2021. szeptemberében és 2022. januárjában megvalósuló 15-15%-os béremelést jelent és kiterjed az állami és egyházi fenntartású intézményekre is. Az első emelt bér kifizetése az október havi bérrel egyidejűleg várható
- írta válaszában Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára. Hozzátette: "csaknem 2,5-szeresére nő a modellváltó egyetemek számára juttatott forrás mértéke".
Az egyetemi oktatók régóta várnak a fizetésemelésre
A fizetésemelésnek itt volt az ideje, a szakszervezetek szerint ugyanis a fizetések siralmasak, a fiatal oktatók nem csak a versenyszférában, még a közoktatásban is magasabb bérre számíthatnak, miközben ambiciózus célokban nincs hiány – a miniszterelnök azt várja, hogy a modellváltó egyetemek „Magyarország lokomotívjaként” húzzák előre a gazdaságot.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
