Idén is felkerült a Financial Times felsőoktatási rangsorára a Budapesti Corvinus Egyetem vezetés és szervezés mesterszakja, amely 2009 óta minden évben felkerül a listára.
A Financial Times minden évben összeállítja nemzetközi rangsorát a legjobb üzleti iskolákról és képzéseikről, a Masters in Managment listán idén a 91. helyen szerepel a Corvinus vezetés és szervezés mesterképzése – írja közleményében a Budapesti Corvinus Egyetem.
Hozzáteszik azt is, hogy a világ száz legjobb menedzsmentképzése között mindössze öt közép-kelet-európai program szerepel, a Corvinus az egyetlen magyar intézmény, amelynek a szakja felkerült a listára.
A Financial Times ár-érték arány alapján is rangsorolta a képzéseket, ebből a szempontból idén a 22. helyen végzett a Corvinus képzése, a végzettek 91 százaléka három hónapon belül el tud helyezkedni a munkaerőpiacon.
Az egyetem idézi a diplomáspálya-követési rendszer adatait, amelyek alapján a Corvinus vezetés és szervezés mesterszakán végzettek átlagfizetése három évvel a diploma átvétele után bruttó 628 ezer forint. Ez 11 százalékkal magasabb összeg, mint az ugyanezt a mesterszakot más magyar egyetemen végzettek átlagbére.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
