A Semmelweis Egyetemen nem kezdhetik el a félévet a nem beoltott hallgatók

Az egyetem szerint az oltás elutasítása nem megengedhető és összeegyeztethetetlen az elsősök fogadalomtételével.

  • Eduline

Kötelezővé teszi az oltást hallgatói számára a Semmelweis Orvostudományi Egyetem az oktatásban való részvételhez. Az intézmény közleményében kiemeli, hogy az orvosi – és egészségtudományi oktatás elképzelhetetlen gyakorlati képzés nélkül. Ilyenkor a hallgatók gyógyszertárakban, kórházakban, betegágyak mellett tanulnak és dolgoznak.

„A hallgatók nem veszélyeztethetik kiszolgáltatott embertársaikat azzal, hogy nem tesznek meg mindent saját és környezetük védelme érdekében.”

-  fogalmaz az intézmény közleményében, hozzátéve, amennyiben egy hallgató valamilyen megalapozott egészségügyi oknál fogva nem veheti fel az oltást (pl. első trimeszterben lévő kismamák), akkor az egyetem vállalja, hogy 5 naponta térítésmentesen antigéntesztet végez nála. Azok a hallgatók, akik valós, szakorvosi véleménnyel igazolt egészségügyi indok nélkül utasítják el az oltást, beiratkozhatnak a Semmelweis Egyetemre, de nem kezdhetik meg tanulmányaikat.

Az oltások lebonyolítását az intézmény saját maga intézni, soron kívül oltják hallgatóikat, így közel száz százalékos az oltottság.

Korábban más intézmények is döntöttek a szigorítás mellett, a SOTE-hoz hasonlóan a Debreceni Egyetem medikus hallgatói sem vehetnek részt az oktatásban oltás nélkül. Néhány kollégium is az oltást nevezi meg a beköltözés feltételeként, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem kollégiumaiban csak oltott hallgatók kapnak szobát.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.