Az egyetem anonim kérdőívben gyűjti az adatokat, de a belépéshez mindenkinek az egyedi azonosítóját kell használnia.
Az egyetem már múlt héten bejelentette, hogy a tanév elején felmérik az egyetemi polgárok átoltottságának a szintjét - mindenki, akinek van caesar-azonosítója (azaz egyedi kódja az egyetem informatikai rendszeréhez) anonim kérdőívet kap majd, ezt pedig hetente újra megteszik az aktuális adatok felméréséhez - áll az egyetem tájékoztatójában. Ez azt jelenti, nem csak a hallgatóknak, hanem az oktatóknak és az egyetemen dolgozóknak is ki kell majd tölteniük a kérdőívet.
Az első kérdőív meg is érkezett az érintettekhez, amiben (bár az egyetem kiemeli, nem tárolnak személyes adatokat, az azonosítók csak a belépéshez kellenek) a diákoknak nemcsak azt kell megadniuk, hogy hányszor oltották őket, hanem azt is, hogy melyik vakcinát kapták - tudta meg az Eduline. Sőt arra is rákérdeznek, azok, akik átestek fertőzésen vagy elkapták azt, elképzelhetőnek tartják-e, hogy másnak az egyetemen átadták vagy ott fertőződtek meg.
Az ELTE egyébként több szabállyal is készült a szemeszterkezdésre, a közösségi terekben (így különösen tantermekben, ügyfélfogadási helyiségekben, folyosókon) az orrot és szájat eltakaró maszk használata mindenkinek kötelező.
Ami az egyetemi rendezvényeket érinti, az ELTE közölte, ezekre a jelenleg hatályos szabályok vonatkoznak: csak koronavírus ellen védett személy vehet részt rajtuk. Sőt az Informatikai Kar hallgatóinak sajátos rendszerben indul a félév: az őszi félévben két részre osztják a hallgatókat, akiknek csoportonként felváltva kell bejárniuk az „élő” órákra. Azokat a hallgatókat, akiknek a neve A-K betűvel kezdődik, az „A” hétre, míg a többieket a „B” hétre sorolták be Az „A” hét szeptember 6-án, míg a „B” hét a szeptember 13-án kezdődik, ezek aztán felváltva ismétlődnek egészen a szorgalmi időszak végéig. Az ELTE hozzátette: az így besorolt hallgatók a karon tartott hibrid órákon a saját hetükben jelennek meg személyesen, míg az alternatív héten csak online vesznek részt az órákon, csak speciális esetekben, az oktatóval egyeztetve, illetve a fix csoportokban lehetnek ez alól kivételek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
