Leállt az előkészítés, pedig nem olyan régen még hatalmas erővel verte át a kormány a Fudan Egyetem tervét a parlamenten.
Egy ideje nagy a csend a kínai Fudan Egyetem tervezett budapesti kampusza körül. A tervezett törvénycsomagot, aminek keretében az egész projekt megvalósulhat, még június 15-én elfogadták, azonban a kiszemelt helyszínen – a tervezett Diákváros területének jelentős részét elfoglaló területen – azonban még egy kapavágás sem történt - írja a hvg.hu.
A projekt ötlete már 2018-ban megszületett, azonban a megállapodás konkrétumokat – helyszínt, dátumokat, összegeket – nem tartalmazott. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) végül egy idén februári kormányülésre konkrétumokat is hozott - úgy tervezték, hogy már 2023 szeptemberében kezdődne az oktatás.
A beruházás megvalósítását előkészítő első kormányzati döntések idén tavasszal születtek meg - írja az oldal. Ez viszont komoly ellenállást váltott ki, június elején “Igen a Diákvárosra, nem a kínai gigaegyetemre”-mottóval tízezres tömeg tüntetett a beruházás ellen.
Mindezek ellenére a törvény június 15-én megszületett - a “lex Fudan” rögzíti, hogy létrehozzák az egyetemet fenntartó alapítványt, amely ingyen állami ingatlanokhoz is jut a területen. A hvg.hu kiemeli, a kormány közben jelezte, hogy 2023-ban lehet népszavazás a Fudanról, 2022 végéig pedig beszámolnak az előkészítésről és a költségekről.
Az elmúlt időszakban annak ellenére, hogy a kormány több, hónapokkal ezelőtti döntésében előírt a saját maga számára feladatokat, nem történt fejlemény a Fudan Egyetem előkészítése ügyében - írja az oldal. Pedig működik viszont egy, a Fudan Egyetem budapesti kampusza körül tevékenykedő magyar kisvállalkozás Fudan Magyarország Kft. néven, amelynek szerepe meglehetősen homályos.
Az ügy kapcsán felmerülő szerepeket, támogatásokat és a céges érdekeket elolvashatjátok a hvg.hu minden részletre kitérő összefoglalójában.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
