Orbán Viktor az egyetemeken is kötelezővé tenné a testnevelést

A modellváltó egyetemek csak akkor kapnának támogatást, ha bevezetik a testnevelés órákat – mondta a miniszterelnök.

  • Csik Veronika

A közoktatásban már 9 éve bevezetett mindennapos, kötelező testnevelésnek a felsőoktatási rendszerbe való kötelező bevezetését is felvetette Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Sportnak adott interjújában.

Miután teljesen megújítottuk az egyetemi rendszert, a felsőoktatásnak adandó támogatás egyik feltétele lesz, hogy az egyetemeken is legyen testnevelés.

A kormányfő hozzátette: “Extra pénzt adunk akkor, ha csapatokat indítanak bizonyos klasszikus sportágakban az egyetemi bajnokságban, kosárlabdában, röplabdában, evezésben, öttusában. Így tehát az egyetemeket visszahozzuk az amatőr és a versenysport világába is.”

Az egyetemi tesiórák ötlete persze nem új dolog, nagyon sok egyetemen egy-két félévet pár kreditért, esetleg aláírásért most is teljesíteniük kell a hallgatóknak, ez azonban nem minden intézményben vagy karon van így.

Közoktatásban már kötelező

2012. szeptemberében kezdődő tanévtől vezették be a mindennapos tesit. Ezt az új, 2020-as Nat alapján átdolgozott kerettantervekből sem felejtették ki. Az alsósoknak és a felsősöknek, sőt a középiskolásoknak is minden nap van egy tesiórájuk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.