Fontos már az első félév előtt tudni, milyen ösztöndíjakra pályázhattok majd az egyetemen. Cikksorozatunk első részében a legfontosabb ösztöndíjat hoztuk el nektek: mutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak a tanulmányi ösztöndíjra.
A tanulmányi ösztöndíj az egyik legalapvetőbb anyagi támogatás, ha államilag támogatott finanszírozási formában tanultok. Ahogy a neve is jelzi, ebben az esetben a tanulmányi teljesítményetek lesz a döntő és az alapján döntenek a támogatás összegéről. Persze ez sem mindenhol egységes, a legtöbb egyetemen meghatároznak egy kreditindexet vagy egy bizonyos átlagot, van ahol pedig a szakátlagot veszik alapul az elbíráslások során.
Ez az ösztöndíj egy szemeszter időtartamára adható, ahhoz, hogy megkaphassátok, legalább egy félévet teljesítenetek kell. Egy felsőoktatási intézmény államilag támogatott teljes idejű képzésben résztvevő hallgatóinak maximum az 50%-a részesülhet ebben a támogatásban, mégpedig úgy, hogy minden hallgató ösztöndíjának havi összege elérje a hallgatói normatíva 5%-át. 2020-ban emelkedett a hallgatói normatíva éves összege, mégpedig 166 600 forintra nőtt hallgatónként - mivel ez a szám érvényes 2021-ben is, a minimum támogatás 8330 forint.
Ne feledjétek, ez a legalacsonyabb összege, de azért jobb jegyekkel ennél jóval több pénzt lehet kapni. Elbírálási szempontjai egyetemenként, karonként, sőt szakonként is eltérnek, van, ahol csak a tanulmányi átlagot veszik figyelembe, van, ahol a többiek átlaga vagy a teljesített kreditek száma is fontos.
Ahogy azt fentebb írtuk legkorábban a 2. félévtől vagytok jogosultak tanulmányi ösztöndíjra, hiszen az intézmény a teljesített kreditek alapján határozza, hogy megkaphatjátok-e. Ha korábban egyetemet váltottatok, akkor az új intézmény térítési és juttatási szabályzata alapján rendelkeznek arról, hogy milyen feltételekkel kaphattok ösztöndíjat.
Azt is érdemes tisztázni, mi is az az állami ösztöndíj? Ez is egy igényelhető támogatás? Itt elolvashatjátok, mi vonatkozik rátok ősztől, ha ti is ilyen formában tanultok majd.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
