Kedden reggel is bombariadó van több budapesti iskolában
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Tízből négy 25-34 évesnek van diplomája - ez az európai uniós átlag, amelytől Magyarország még mindig jócskán lemarad. Legalábbis erre utalnak a 2020-as statisztikák.
2020-ban a magyar 25-34 évesek alig harmadának, pontosan 31 százalékának volt diplomája. Ennél a legalacsonyabb arányt csak Romániában (25 százalék) és Olaszországban (29 százalék) regisztráltak.
Ezzel Magyarország az Európai Unió egyik sereghajtója - derül ki az Eurostat friss statisztikáiból. Pedig az Európai Unió célkitűzése szerint a felsőfokú tanulmányokat befejező 25–34 évesek arányát 2030-ra 45 százalékra kellene növelni. Az EU-átlag most egyébként 41 százalék, vagyis a magyar adat még ettől is bőven elmarad, ahogy az OECD-átlagtól is, amely már 2019-ben 45 százalék volt.

Tizenegy EU-tagállam már most elérte a 2030-ra tervezett célt: Belgiumban, Dániában, Írországban, Spanyolországban, Franciaországban, Cipruson, Litvániában, Luxemburgban, Hollandiában, Szlovéniában és Svédországban is elérte a 45 százalékot a diplomás 25-34 évesek aránya. Sőt, ezek közül néhány országban extrém magas a diplomások aránya: Luxemburgban a korosztály 61 százaléka, Írországban és Cipruson 58, Litvániában 56, Hollandiában pedig 52 százalékuk kapott egyetemi diplomát.
| Pedig 2020-ban sokan kaptak diplomát |
2020 a "diplomaszerzés éve" volt, ez mégsem látszik a statisztikákban. Tavaly ugyanis közel 110 ezer diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt - akik ugyanis augusztus 31-ig záróvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkaphatták oklevelüket. Akik a záróvizsgán átmentek, idén is átvehetik a bőrkötéses bizonyítványt: a kormány múlt heti döntés alapján ismét "felmentést" azok, akik a járványhelyzet miatt nem tudták megszerezni a diplomához szükséges nyelvvizsgát. |
Ha a megszerzett az egyetemi végzettséget korcsoportokra vetítve nézzük, kiderül, hogy az EU-ban a 25–54 évesek 36 százaléka rendelkezett 2020-ban felsőfokú végzettséggel, míg az 55–74 éveseknél ez az arány csupán 22 százalék.

A korcsoportok között a legnagyobb különbség Írországban van, itt a két korosztály között 25 százalék az eltérés. Magyarországon 9 százalékkal magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya a 25-54 éveseknél, mint az ennél idősebbeknél. Ennél egyébként már csak Németországban és Észtországban kisebb a korcsoportok közötti szakadék, a két országban összesen 6 százalékkal vezetnek a 25–54 évesek.
Kik tanulnak többet?
A statisztika nemcsak korosztályokra, hanem nemekre bontva is érdekes. A 2020-as adatok szerint a 25-34 éves nők 46 százaléka végzett a felsőfokú tanulmányaival, míg a férfiaknál ez az arány 35 százalék. Bár a felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak aránya is növekedett az elmúlt tíz évben, a növekedés üteme lassabb, mint a nőknél.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.