Mindenkinek - a főszabály szerint - összesen 12 államilag támogatott féléve van. Ettől eltérő kivételes esetekben persze egy kicsivel lehet több. Például, ha osztatlan képzésen tanultok és a képzési idő meghaladja a tíz félévet, a támogatási idő ebben az esetben legfeljebb tizennégy félév (például az általános orvos képzésben) lehet, illetve a fogyatékossággal élők támogatási idejét az egyetem saját hatáskörben legfeljebb négy félévvel megnövelheti és a doktori képzésben elfogasztott támogatási idő (legfeljebb 8 félév), és nem számít bele a főszabály szerinti tizenkét félévbe.
Illetve arról sem szabad megfeledkezni, hogy a 12 félévre akkor is "jogosultak vagytok", ha korábban már tanultatok egyetemen vagy van szakképzettségetek.
De mi nem számít bele a 12 félévbe?
A támogatási időbe beleszámít a megkezdett és aktívan folyó félév akkor is, ha nem fejezitek be a félévet. A támogatási idő számításakor azonban nem kell figyelembe venni többek között:
- a megkezdett félévet, ha betegség, szülés vagy más, fel nem róható ok miatt nem sikerült befejeznetek, és indoklással ellátott erre vonatkozó kérelmeteket a felsőoktatási intézmény elfogadta;
- azt a félévet, amelyet a hallgató a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzésében közszolgálati ösztöndíjas hallgatóként, valamint önköltség fizetésére nem kötelezett, hivatásos, szerződéses vagy tisztjelölti jogviszonyban álló hallgatóként teljesített.
Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy ha valaki párhuzamosan több képzést folytat, félévente minden képzésén elhasznál egy-egy félévet a támogatási idejéből - írja a Felvi.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
