A péntekig tartó eseménysorozat keretében a csatlakozó oktatók a hagyományos tanterv helyett az egyetemi függetlenségről, a felsőoktatás egészét és a saját intézményüket érintő változásokról beszélgetnek a hallgatókkal az órákon, vagy úgy alakítják a tananyagot, hogy abba az adott tudományterület felől közelítve szervesen épüljön be a kérdés.
Az április 19-23. közötti programsorozat célja, hogy a "magyar egyetemi polgárság maga szervezze meg azt, aminek természetesnek kellett volna lennie: a hiteles tájékoztatást és a nyílt párbeszédet a modellváltásról" - olvasható a szervezők közleményében.
Ahogyan arról korábban már írtunk, a megmozdulásban résztvevő oktatók a tanóráikon teret biztosítanak a témáról való diskurzusnak, vagy a hallgatókkal beszélgetnek a saját egyetemükön zajló változásokról.
Mindemellett számos, a nagyközönség számára is nyilvános programot szerveznek, melyeket az online felületeiken lehet követni. Április 20-án 17 órától például egy kerekasztalbeszélgetéssel várják az érdeklődőket, amelynek a címe: A modellváltáson túl. A MOME tapasztalatai az egyetemi átszervezésről. A beszélgetésben résztvesz Kopek Gábor DLA, egyetemi tanár, kuratóriumi tag, a MOME volt rektora; Gyenge Zsolt, PhD, egyetemi docens, szenátusi tag, az egyetemi szakszervezet vezetője; Németh Lala, HÖK alelnök; Klöpfler-Topor Tibor, HÖK vezetőségi tag. Az esemény itt elérhető.
Április 21-én 9-16 óra között Infosztrájk konferenciát tartanak az ELTE oktatóinak szervezésében Részvétel, civil társadalom, sztrájk a felsőoktatásban és azon túl címmel. Az online konferenci az alábbi linken keresztül elérhető. Április 22-én 20 órától pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói szerveznek Filmklubbot, ahol a Blokád című dokumentumfilmet fogják online streamelni, a hallgatók az ezt követő beszélgetésre is minden érdeklődőt várnak. További eseményekről itt tájékozódhattok.
A programok szervezésében az alábbi egyetemekről vesznek részt oktatók és hallgatók:
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
