A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy április 19. és 23. között az információs sztrájkban résztvevő oktatók és hallgatók a tanórákon a modellváltásról fognak beszélgetni.
A magyar egyetemek oktatói és hallgatói összefognak, hogy április 19-23. között tájékozódjanak, tájékoztassanak, közösen gondolkodjanak és cselekedjenek az egyetemek szabadságáért
- olvasható az Infosztrájk oldalán.
A programsorozatot a március 15-i akciójuk folytatásaként szervezik, amikor is az ország különböző városaiban nemzeti trikolor kordonszalaggal vontak be köztereket, köztéri szobrokat - írják közleményükben. Azt is hozzáteszik: az esemény célja, hogy az egyetemi polgárság körében meginduljon a párbeszéd az autonómiáról és annak fontosságáról. A megmozdulásban résztvevő oktatók a tanóráikon teret biztosítanak a témáról való diskurzusnak, vagy a hallgatókkal beszélgetnek a saját egyetemükön zajló változásokról.
Mindemellett számos, a nagyközönség számára is nyilvános programot szerveznek, melyeket online felületeiken lehet majd követni - az eseménynek ugyanis már Facebook-oldala is van.
A programok szervezésében az alábbi egyetemekről vesznek részt oktatók és hallgatók:
Mindemellett folyamatosan várják a további csatlakozókat, mind a már részt vevő egyetemekről, mind az újonnan csatlakozni kívánókról.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
