A modellváltók esetében továbbra is a költségvetés több mint 50 százalékát fogja biztosítani az állam, a fennmaradó részt pedig az egyetemeknek - pontosabban a fenntartó alapítványoknak - kell majd előteremteniük – többek között erről is beszélt az egyetemi modellváltásokért felelős kormánybiztos egy szakmai fórumon péntek este.
Stumpf István szerint az utolsó percekben vagyunk a felsőoktatás átalakításával, hogy ez versenyképes maradjon – mondta el azon a fórumon, amit az MTA köztestületi tagjaiból álló Stádium 28 Kör szervezett, írja a hvg.hu. Az egyetemi modellváltásokért felelős kormánybiztos emlékeztetett, hogy soha egyetlen kormány sem szánt ennyi pénzt az egyetemi struktúra és infrastruktúra megújítására. Figyelmeztetett azonban, hogy ez nem fogja megoldani a problémákat, ahogy önmagában a modellváltás sem, hanem esélyt kínál rá, azzal, hogy kiszabadítja az egyetemeket az állami béklyóból, mozgásba hozza a felsőoktatás megújítását kívánó erőket.
Utalt az újabb modellváltó egyetemekre vonatkozó szabályozásra, amelyet március 30-án fognak benyújtani, illetve az is kiderült, hogy egy olyan “sui generis” kétharmados jogszabályt is benyújtanak, ami összefoglalja az egyetemek fenntartásával megbízott közfeladatokat ellátó alapítványokra vonatkozó szabályokat.
A modellváltásért felelős kormánybiztos az egyetemek finanszírozásáról is beszélt. Mint mondta, továbbra is a költségvetés több mint 50 százalékát fogja biztosítani az állam, a fennmaradó részt pedig az egyetemeknek - pontosabban a fenntartó alapítványoknak - kell majd előteremteniük. A hosszabb távú finanszírozásról nem árult el sokat, de annyi kiderült, hogy sokcsatornás, nem csak az állami költségvetést terhelő finanszírozásról gondolkodnak. Konktérumot is említett: az egyetemi kötvényeket és egyetemi taót. Azt mondta hogy ezeken már dolgoznak a Pénzügyminisztériumban.
Ismét felmerült a kuratóriumi tagok leválthatósága is. Ezzel kapcsolatban Stumpf István elmondta, hogy szerinte nem szabad őket választásonként rángatni, mert az egyetemek hosszú távú érdekének ez nem tesz jót. Szerinte fontosabb kérdés a vagyonátadás, a képzési szerződések megkötése és az új struktúra kialakítása.
A fórumon elhangzottakról itt olvashattok bővebben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
