Jogi garanciákat szeretne a HÖOK az egyetemi modellváltásokkal kapcsolatban

Stumpf István modellváltásért felelős kormánybiztossal egyeztetett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke, átadták javaslataikat ami szerintük az egyetemek sikeres modellváltásához és működéséhez kellenek.

  • Eduline

A HÖOK véleménye szerint törvényben kell biztosítani, hogy

  • a rektorjelöltet továbbra is a szenátus válassza meg, a kuratórium ne dönthessen erről egyedül;
  • az szmsz-t és a költségvetést ne fogadhassa el egyoldalúan a kuratórium, továbbra is a szenátus legyen az elsődleges döntéshozó;
  • a hallgatók 20-25%-os szenátusi képviseletét ne lehessen csökkenteni a nem állami egyetemeken sem;
  • legyen egyértelmű, hogy a magyar társadalom milyen módon tud befolyást gyakorolni a kuratóriumok jövőbeli működésére, összetételére.

A HÖOK a nemrég nyilvános vitát kezdeményező Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) hasonlóan úgy véli, jogi kereteket kell biztosítani az egyetemi modellváltáshoz. A hallgatói érdekképviselet szerint az egyetemi hallgatók számára a legfontosabb garanciát az új struktúrában - a megfelelő információáramlás, bevonódás, és bizalom tekintetében - a kuratóriumi munka megismerésének folyamatos, és közvetlen lehetősége adná.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.