Az egyetemet irányító alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, csupán vasárnap jutott el hozzájuk a felmondó oktatók híre, ugyanis a sztrájkoló tanárok egészen péntekig úgy tettek, mintha maradnának.
A Magyar Nemzetnek beszélt arról Vidnyánszky Attila, hogy a tanárok nyolcvan százalékának a pénteki felmondását csupán vasárnap kapta meg az intézmény vezetősége. A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kuratóriumi elnöke szerint akik felmondtak, azoknak nem a diákok számítanak, őket csupán eszközként használják. Ezzel szemben a tanárok épp azzal indokolták az eddigi maradásukat, hogy a felmondás előtt szerettek volna megbizonyosodni róla, az új vezetőség korábbi szándékaival ellentétben valóban érvényesen zárul-e le az őszi félév.
"Pár hónappal ezelőtt megfogalmaztuk, hogy a leggonoszabbul akkor fognak eljárni a tanárok, ha úgy csinálnak, mintha maradnának az SZFE-en, és a februári évkezdés első napján mondanak fel. A döntésük ehhez van igazítva annak érdekében, hogy megnehezítsék a mi dolgunkat" - hangsúlyozta a lapnak Vidnyánszky Attila.
Az interjúban a 101 nap után, a párbeszéd teljes hiánya miatt befejezett oktatói sztrájkról azt mondta, az "az indításakor is törvénytelen volt, és inkább szétszakítják az egyetemet, mintsem együtt próbálnának dolgozni az új vezetéssel". Ennek ellenére a Fővárosi Ítélőtábla tavaly háromszor is kimondta, hogy az SZFE dolgozóinak minden sztrájkkövetelése, így maga a sztrájk is jogszerű.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
