Minden sztrájkkövetelésük és így a sztrájk maga is jogszerű - mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla harmadszor is az egyetem sztrájkbizottsága szerint.
Hatvannégy napja sztrájkolunk úgy, hogy közben kínosan ügyelünk az oktatás és a hallgatók jogainak sérthetetlenségére. Hatvannégy napja készülünk rá, hogy a sztrájktárgyalások végre elkezdődnek. Hatvannégy napja, hogy sem a munkáltató, sem a fenntartó, sem az alapítói jogokkal rendelkező minisztérium nem teljesíti törvényi kötelezettségét: nem ül le velünk tárgyalni. Ehelyett újra és újra a bíróságon támadja meg a sztrájkot, vitatva annak jogszerűségét"
– írta a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) sztrájkbizottsága.
A magyar jog szerint akkor érvényes egy sztrájkkövetelés – írják még, hogy – ha az a dolgozók gazdasági és szociális körülményeinek fenntartását, javítását célozza. "Az SZFE sztrájkjának jogszerűsége mellett tehát azt is kimondta a bíróság, hogy az akadémiai függetlenségért, a művészi és tudományos munka szabadságáért folytatott küzdelem igenis jogszerű, hiszen ezek az értékek alapvetőn határozzák meg mindannyiunk munkakörülményeit" – áll a csütörtök esti tájékoztatásban.
Hozzáteszik: az ítélőtábla végzése ellen fellebbezésnek helye nincs, így "jogszerű sztrájkunkat jogszerűen folytatjuk".
Újabb intézetvezető kezdte meg a munkáját az SZFE-n
Mostantól Antal Zsolt vezeti a Színház- és Filmművészeti Egyetem Elméleti Intézetét.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
