A vitatott törvény szerint különleges rendőri erőt állítanának fel az egyetemi kampuszokon.
A korlátozások ellenére csütörtökön már második napja ezrek vonultak az utcára a felsőoktatási törvény reformja ellen, amely szerintük fenyegeti az egyetemi szabadságot.
A görög parlament csütörtökön este azonban mégis elfogadta felsőoktatási törvény reformja keretében a vitatott szabályozást. A rendőri jelenlét az egyetemeken kényes kérdésnek számít a katonai diktatúra után. Az 1973-as diáklázadás során ugyanis egy harckocsi áttörte a műszaki egyetem kapuját, megölve több hallgatót.
A szabályozás ellenzői úgy vélekednek, hogy az állami egyetemek a rendőrség bevonása helyett inkább bővíthetnék a biztonsági személyzetet, vagy egyéb óvintézkedéseket vezethetnének be. Az ötletet ellenző diákok szerint így akarják ellenőrzés alá vonni az egyetemi életet.
A csütörtökön elfogadott törvény a fentieken túl korlátozza a tanulmányi idő hosszát is. A jövőben eltanácsolják azokat a hallgatókat, akik túllépik a rendes tanulmányi idő másfélszeresét. Kivételeket a szabályozás abban az esetben enged, ha a diákok bizonyítani tudják, hogy tanulmányaik mellett dolgoznak. A görög sajtó szerint az intézkedés 235 ezer hallgatót érinthet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
