Hiába tüntettek ellene, Görögországban jön az egyetemi rendőrség

A vitatott törvény szerint különleges rendőri erőt állítanának fel az egyetemi kampuszokon.

  • Eduline/MTI

A korlátozások ellenére csütörtökön már második napja ezrek vonultak az utcára a felsőoktatási törvény reformja ellen, amely szerintük fenyegeti az egyetemi szabadságot.

A görög parlament csütörtökön este azonban mégis elfogadta felsőoktatási törvény reformja keretében a vitatott szabályozást. A rendőri jelenlét az egyetemeken kényes kérdésnek számít a katonai diktatúra után. Az 1973-as diáklázadás során ugyanis egy harckocsi áttörte a műszaki egyetem kapuját, megölve több hallgatót.

A szabályozás ellenzői úgy vélekednek, hogy az állami egyetemek a rendőrség bevonása helyett inkább bővíthetnék a biztonsági személyzetet, vagy egyéb óvintézkedéseket vezethetnének be. Az ötletet ellenző diákok szerint így akarják ellenőrzés alá vonni az egyetemi életet.

A csütörtökön elfogadott törvény a fentieken túl korlátozza a tanulmányi idő hosszát is. A jövőben eltanácsolják azokat a hallgatókat, akik túllépik a rendes tanulmányi idő másfélszeresét. Kivételeket a szabályozás abban az esetben enged, ha a diákok bizonyítani tudják, hogy tanulmányaik mellett dolgoznak. A görög sajtó szerint az intézkedés 235 ezer hallgatót érinthet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.