Hiába tüntettek ellene, Görögországban jön az egyetemi rendőrség

A vitatott törvény szerint különleges rendőri erőt állítanának fel az egyetemi kampuszokon.

  • Eduline/MTI

A korlátozások ellenére csütörtökön már második napja ezrek vonultak az utcára a felsőoktatási törvény reformja ellen, amely szerintük fenyegeti az egyetemi szabadságot.

A görög parlament csütörtökön este azonban mégis elfogadta felsőoktatási törvény reformja keretében a vitatott szabályozást. A rendőri jelenlét az egyetemeken kényes kérdésnek számít a katonai diktatúra után. Az 1973-as diáklázadás során ugyanis egy harckocsi áttörte a műszaki egyetem kapuját, megölve több hallgatót.

A szabályozás ellenzői úgy vélekednek, hogy az állami egyetemek a rendőrség bevonása helyett inkább bővíthetnék a biztonsági személyzetet, vagy egyéb óvintézkedéseket vezethetnének be. Az ötletet ellenző diákok szerint így akarják ellenőrzés alá vonni az egyetemi életet.

A csütörtökön elfogadott törvény a fentieken túl korlátozza a tanulmányi idő hosszát is. A jövőben eltanácsolják azokat a hallgatókat, akik túllépik a rendes tanulmányi idő másfélszeresét. Kivételeket a szabályozás abban az esetben enged, ha a diákok bizonyítani tudják, hogy tanulmányaik mellett dolgoznak. A görög sajtó szerint az intézkedés 235 ezer hallgatót érinthet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.