A HÖOK elnöke szerint nagyon aggasztó az SZFE diákjainak a helyzete. Érthetőnek tartja, hogy a hallgatók bizalma miért nem maximális a vezetésben.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, elkezdték törölni a hallgatók korábban érvényesen megszerzett érdemjegyeit és gyakorlati eredményeit a Neptunból. Bizonytalanságban vannak az SZFE diákjai, ugyanis nem tudják, tényleg visszakapják-e az őszi jegyeiket.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) új vezetőinek ígéretei a jegyek pótlására „annyit érnek, amennyit betartanak belőlük” – számolt be róla a hvg.hu a a Klubrádióban elhangzottak alapján. Murai László, a HÖOK elnöke arról beszélt, nagyon aggasztónak tartja a hallgatók helyzetét, az új intézkedés pedig, - hogy az egyetem vezetése elkezdte törölni az előző félév jegyeit a Neptunból, - „bármelyik intézményben példátlan lenne”.
„Sajnos számítottak arra az SZFE-s hallgatók, hogy lesznek következményei az előző félévnek, de arra talán nem, hogy beváltja a fenyegetést az új vezetés” – mondta a műsorban az elnök. Szerinte furcsa, hogy ezt a megoldást választotta a vezetőség, mivel a jelenléti ívek, vizsgák, vizsgalapok vagy felvett vizsgafilmek révén mindenki bizonyítani tudja, hogy az oktatás megtörtént.
Azzal kapcsolatban, hogy új kuratórium megígérte, a következő félévben jóváírják ezeket a krediteket, azt mondta, véleménye szerint érthető, a hallgatók bizalma miért „nem maximális” a vezetésben, hiszen „sok ígéretet láttak már."
„Méltatlan ez a helyzet az egyetemi polgársághoz” – tette hozzá. Murai László szerint nemcsak a hallgatóknak okoz kárt ez a döntés, hanem az egész magyar felsőoktatásnak, de a HÖOK próbálja őket támogatni az oktatási jogok biztosával együtt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
