Hétfőre hívott össze szenátusi ülést a Szegedi Tudományegyetem, ahol a modellváltás kérdése is előkerült.
A hvg.hu információi szerint regisztráció után húsz hallgató, és negyven dolgozó csatlakozhatott be az online ülésre, azonban ezt élőben nem lehetett közvetíteni.
Az oldal forrásaira hivatkozva azt írja, a mindenkinek már ismert prezentáció után mindössze 5-6 szenátusi tag próbált érvelni amellett, hogy nem kellene rohamléptekkel belevágni egy olyan modellváltásba, aminek részleteit nem ismerik, és arra kérték a rektort, hogy próbáljon időt kérni az ITM miniszterétől.
Ezt a felvetést a rektor lesöpörte azzal, hogy annyi idő alatt kell dönteni, amennyi a rendelkezésükre áll.
Úgy tudják, hogy a rendkívüli szenátusi ülésen az is kiderült, hogy munkacsoportot alakítottak, amelybe az alapítványi átalakulással kapcsolatban felmerülő témákat képviselőket hívták meg, így hallgatók is bekerülnek. A kancellár arra ígéretet tett, hogy az államilag finanszírozott helyek nem fognak csökkenni, és elbocsátások sem lesznek - emelik ki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar oktatás történetét számos meghatározó politikus és reformer alakította az elmúlt évszázadok során. Az iskolarendszer kiépítése, a tankötelezettség bevezetése vagy a felsőoktatás fejlesztése mind olyan változások, amelyek ismert oktatási miniszterek nevéhez köthetők - közülük gyűjtöttünk ki három kulcsfontosságú személyt.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
A leendő miniszterelnök a közösségi oldalán egy videóban reagált arra, hogy sajtóértesülések szerint Rubovszky Rita lesz az oktatási miniszter.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Elmagyarázzuk, mikor jelenhetnek meg a pontszámok a rendszerben.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
