Zaklatási ügy állhat a Debreceni Egyetem dékáni távozása mögött?

A tavaly váratlanul távozott dékánnak egy etikai vizsgálat után kellet elhagynia az egyetemet a 24.hu információi szerint.

  • Eduline

A Debreceni Egyetem nem sokat mond a József Attila-díjas, lovagkereszttel is kitüntetett író távozásának okáról, de a 24.hu több forrásra hivatkozva azt írja, a hivatalosan nem indokolt távozása mögött egy zaklatási ügy állhat, miután a menesztett dekán ügyében etikai vizsgálat is folyt a Debreceni Egyetemen.

A dékán vezetői megbízását a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karán (GYGYK) teljesítette, majd tavaly tanév közben távozott a már öt éve általa vezetett kar éléről.

A 24.hu információi szerint a dékán ellen 2019-ban indult etikai vizsgálat, miután egy oktatónő bejelentést tett, hogy megengedhetetlenül közeledett hozzá. Az etikai bizottság egyik tagja a lapnak azt mondta, a férfi nem ismerte el a vádat és azt állította, ő nem bántó volt, csak közvetlen, barátkozós, de a vizsgálat a végén elmarasztalta.

Az oldal megkereste az egyetemet, azonban az intézmény konkrétumokba nem bocsátkozva azt közölte, hogy „kizárólag célhoz kötötten kezelheti a munkavállalóinak, a jelenlegi vagy volt hallgatóinak a személyes adatait. Az érintettek hozzájárulásának hiányában a tárgyi üggyel kapcsolatosan” így felvilágosítás nem adható.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.