A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) oktató közleményben számoltak be Faur Anna kirúgásáról.
“A fenntartóváltás nem okoz változást az egyetem működésében. Minden tanár tanít tovább (hacsak nem mond fel), és minden osztály úgy folytatja a munkát, ahogy eddig is” - kezdik a közleményüket az oktatók Vidnyánszky Attilát, az egyetem kuratóriumának elnökét idézve, aki augusztus közepén mondta ezt az Origonak.
Majd beszámolnak róla, hogy Faur Annát, az egyetem egyik oktatóját novemeber 30-án postán értesítették a november 25-re datált azonnali hatályú elbocsátásáról, melyet Novák Emil mb. rektorhelyettes írt alá. Ezt követően december 1-én az SZFE Minőségmenedzsment Tanácsa levelet fogalmazott Novák Emilnek, amelyben szakmai és emberi érvekre hivatkozva kérték a felmondás visszavonását. Faur Annát Novák Emil még aznap találkozóra hívta, amit a megbeszélés napjának reggelén egy SMS-ben lemondatott, majd telefonon üzente, hogy újra fogja hívni - írták.
Pár nap múlva viszont a HR osztály már a kilépő papírjaival kapcsolatban kereste. Két oktató újabb, személyes levelet írt Novák Emilnek, és Faur Anna maga is levélben érdeklődött az elbocsátás indokairól. Válasz egyik levélre sem érkezett, azóta sem keresték, kilépő papírjait postán kapta meg.
A döntést szakmai szempontok semmiképp nem indokolják ezért nem zárható ki, hogy pusztán az a kiváltó oka, hogy Anna több mint nyolcvan kollégájával együtt, nem jelent meg egy vezetőség által kezdeményezett találkozáson, ehelyett a tanárok levélben fogalmazták meg, hogy nem lehet jövőről beszélni addig, amíg az oktatás be van tiltva az egyetemen, és a félév elfogadásáért küzdenek - fogalmaztak.
A munkaügyi pert a Társaság a Szabadságjogokért magára vállalta, az Egyetem tanárai pedig Faur Anna doktorjelölttel együtt folytatják az autonómiáért, a szabad oktatásért vívott küzdelmüket - írták a közlemény végén, amelyet teljes egészében itt olvashattok el:
EGY ELBOCSÁTÁSRÓLAz SZFE oktatóinak közleménye“A fenntartóváltás nem okoz változást az egyetem működésében. Minden...
Közzétette: Független Szabad Egyetem – 2020. december 19., szombat
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
