Hamarosan kezdődik a vizsgaidőszak a vidéki egyetemeken is: itt vannak a dátumok

Mikor tartják a vizsgákat az őszi szemeszterben a nagyobb vidéki egyetemeken? Itt a lista.

  • Eduline

Korábban már összegyűjtöttük, mettől meddig adhatnak számot a tudásukról a budapesti egyetemek hallgatói, most pedig utánajártunk, mikor lesz a a vizsgaidőszak a nagyobb vidéki egyetemeken.

A Miskolci Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Nyíregyházi Egyetemen 2020. december 14. és 2021. január 30. közé, a Debreceni Egyetem legtöbb karán pedig december 14. és január 29. közé szervezik a vizsgákat.

A Pécsi Tudományegyetemen szintén karonként eltérő, mikor vizsgáznak a diákok. A legtöbb karon 2020. december 14-én kezdődnek a vizsgák, de például a Közgazdaságtudományi Karon már 2020. december 5-től számot adhatnak a tudásukról a diákok. A PTE-n a vizsgaidőszak vége is változó, többségében 2020. január 20. körül végeznek a hallgatók.

A Pannon Egyetemen 2020. december 19. és 2021. január 29. között lesznek a vizsgák. Az Eszterházy Károly Egyetemen néhány nappal később, 2020. december 21-én kezdődnek a vizsgák és 2021. január 30-ig tartanak.

Azoknak a hallgatóknak, akiknek ez az utolsó félévük, a legtöbb egyetemen kevesebb idejük van a vizsgák letételére - a záróvizsgák beosztása miatt.

Újabb fejezet az SZFE-ügyben: a sarokba szorított tanárok meséltek

Az új vezetők az Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárai szerint fenyegető trükkel érték el, hogy tárgyaljanak velük.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.