Az új vezetők az Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárai szerint fenyegető trükkel érték el, hogy tárgyaljanak velük.
Az SZFE Színházművészeti Intézetén hét tanárnak november 30-án jár le a próbaideje - írja a hvg.hu. Őket hetüket hívták fel kedden délután a tanulmányi osztályról azzal, hogy azonnali hatállyal, szerdán reggel 9-kor meg kell jelenniük az új vezetés tagjai előtt, ráadásul egy ügyvédi irodában.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) új, az egyetemi hallgatói és oktatói által illegitimnek tartott vezetői egy trükkel és némi fenyegetéssel érték el, hogy az intézmény néhány tanára tárgyalóasztalhoz üljön meg velük – legalábbis így élték meg a helyzetet a hvg.hu-nak nyilatkozó tanárok.
A tárgyalás további "érdekessége", hogy ott a hallgatók őszi félévének elismeréséről kellet érvelniük, de a tanárok tudtán kívül a kormány ekkor már készítette az érvénytelenítést lehetővé tévő rendeletet, amelyet a kuratórium rögtön fel is használt arra, hogy kijelentsék: nem ismerik el az ősz óta zajló oktatást.
A félév érvényességéről és az órák dokumentálásáról Janisch Attila, a filmes tanszék tanára a hvg.hu-nak azt mondta: az egyetem új vezetése azzal érvel, hogy a Neptunba, az online oktatásszervező felületre nincs feltöltve a dokumentáció – de Janisch szerint semmilyen szabály nem írja elő, hogy a sok lehetőség közül épp a Neptun lenne az egyetlen, ami igazolja az órák megtörténtét. Arról nem is beszélve, hogy a tanárokat korábban ki is zárták az egyetem Neptun-rendszeréből.
A további tanári álláspontokat a hvg.hu összefoglalójában olvashatjátok el.
Érvénytelenítette az SZFE kuratóriuma az első félévet
Az oktatási jogok biztosa néhány órával a döntés előtt közölte, hogy szerinte jogsértő a döntés, miszerint az oktatást felfüggesztette a kuratórium.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
