Ahogy már írtunk róla, az új kancellár megpróbált bejutni az SZFE Vas utcai épületébe, azonban nem járt sikerrel.
Az egyetemfoglalók kezében van az egyetemi félév sorsa - mondta el a kancellár, miután ma reggel sikertelen kísérletet tett arra, hogy bejusson az épületbe. Hozzátette, hogy az SZFE jelenlegi vezetése nem vállal felelősséget az egyetemen folyó oktatásért.
"Miután a jelenleg folyó oktatási tevékenység, tantermi megfelelőségét és tartalmát hivatalosan felügyelni és igazolni képes vezető október 1-je óta nem tartózkodik az épületben, ezért az SZFE vezetése nem vállal felelősséget az oktatás szakmai tartalmáért. A mai nap fordulópontot jelent, az SZFE vezetése mostantól kizárólag az egyetem teljes megújításával kapcsolatos feladataira koncentrál" - mondta.
Szarka Gábor felolvasott egy hatpontos nyilatkozatot, amelyben többek között leszögezte, hogy az egyetem vezetését akadályoztatják a hivatalos munkavégzésben, továbbá elmondta, írásban fordul a kuratóriumhoz, hogy jelöljenek ki egy új helyszínt, ahol megkezdhetik a munkát.
"Az egyeteme rektorhelyettese Novák Emil, elkötelezett és kész az SZFE vezetésére". Illetve a kancellár is beveti tudását - mondta Szarka Gábor.
Erre reagálva a diákok felolvasták 10 pontos követeléseiket. Szarka Gábor ezután közölte, a dokumentumokat a kollégái át fogják vinni egy, a kuratórium által kijelölt új helyszínre, ahol aláírhatja őket. A kancellár végül elhagyta a helyszínt.
SZFE: tegnap éjfélkor lejárt a határidő, a hallgatók és a sztrájkbizottság nem tágít
Szarka Gábor kancellár október 8-án reggel az SZFE Vas utcai épületében megkezdi a munkáját - tájékoztattak közleményükben az vezetők.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
