Ugyanis elképzelhető, hogy a Brexit után jelentősen visszaesik az Egyesült Királyság egyetemein az Európai Unióból érkező hallgatók száma.
Ezért több intézmény is csökkentené számukra a tandíjat – írja a Politicora hivatkozva a hvg.hu. A brit uniós kilépés lezárultáig ugyanaz a támogatási rendszer vonatkozik az országban tanuló EU-s hallgatókra is, mint a brit állampolgárságúakra.
A kormány koronavírus-járvány előtti becslése szerint viszont ezek után akár 20 százalékkal csökkenhet a kontinensről érkező tanulók száma.
Az egyetemek által nemzetiségi alapon felajánlott kedvezmények viszont sérthetik a megkülönböztetést tiltó törvényeket – idézi a lap az általa megkeresett jogászokat.
Az oktatási miniszter nem adott egyértelmű választ a kérdésre, mi lehet a megoldás. A szóvivő szerint az egyetemek maguk határozhatják meg díjszabásukat, illetve felelősek azért is, hogy megfeleljenek a törvényben szabott kötelességeiknek.
Angliai továbbtanulás a Brexit után? Fontos szabály felvételizőknek
Külföldi továbbtanulást terveztek? Az angol egyetemek még mindig a népszerűségi lista csúcsán állnak, ha nemzetközi egyetemekről van szó, azonban a Brexit a diákok helyzetét is megbonyolíthatja. Mutatjuk, hogyan igényelhettek vízumot.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
