Míg Szerbiában újranyitnak az egyetemek, addig Moszkvában két hétre bezárnak a sulik

Ahány ország, annyi féle intézkedés a koronavírus miatt. Újabb országban kezdődik meg az egyetemi oktatás csütörtöktől, miközben az orosz fővárosban október 5-től 18-ig iskolai szünetet rendeltek el.

  • Eduline/MTI

Szerbiában kedvező a járványhelyzet, ezért a diákok visszatértek az iskolapadokba, a dolgozók pedig a munkahelyeikre. Csütörtöktől az egyetemi oktatás is elkezdődik. A legtöbb helyen a hallgatók tantermekben fognak tanulni, ahol viszont nem megoldható a kellő elővigyázatossági intézkedések betartása, ott a tavaszihoz hasonló virtuális oktatást folytatják - közölte a szerbiai közszolgálati televízió szerdán.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy Montenegróban sem csúszik tovább a tanévkezdés. Csütörtökön visszaülhetnek az iskolapadokba a diákok.

Mindeközben Moszkvában kéthetes, október 5-től 18-ig tartó szünetet rendelt el az általános és középiskolákban Szergej Szobjanyin polgármester. Az iskolai szünettel az a cél, hogy megfékezzék a járvány terjedését. A korlátozás a szabadidős és kiegészítő oktatási gyermekintézményekre is vonatkozik, viszont az óvodák a korábbi munkarendnek megfelelően működnek majd.

Csehországban is várhatóan hétfőn fognak szükségállapotot hirdetni, ami az iskolákat is érinti. Erről itt írtunk részletesebben.

Harmincperces gyorstesztekkel szűrik a bécsi iskolásokat

A tesztelőcsapatok mikrobuszokkal járják az iskolákat és igyekeznek megakadályozni a gócpontok kialakulását.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.