Beiratkoztatok az egyetemre, de néhány hét után úgy döntöttetek, mégsem szeretnétek ott tanulni? Vajon önköltséges hallgatóként ilyenkor is ki kell fizetnetek a teljes félévet, vagy az egyetemen töltött idő függvényében arányosan számolják el a tandíjat? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Korábban már írtunk róla, hogy vissza kell-e fizetnetek az állami támogatás összegét, ha egy félév után hagyjátok ott az egyetemet, most pedig utánajártunk, mi a helyzet ha önköltséges hallgatóként szüntetnétek meg a jogviszonyotokat.
Amennyiben félév közben döntötök úgy, hogy megszüntetitek vagy szüneteltetiket a tanulmányaitokat, akkor az egyetem arányosan visszafizeti az önköltséget. Azt, hogy pontosan hány százalékot kaphattok vissza az összegből, az intézmény szervezeti és működési szabályzatában határozzák meg - írja a felsőoktatási törvény. Fontos azonban tudnotok, hogy mindez csak akkor érvényes, vagyis csak akkor igényelhetitek vissza a tandíjatok bizonyos részét, ha időben jelzitek az egyetem felé, hogy megszüntetitek a jogviszonyotokat vagy passziváltattok.
A Debreceni Egyetemen például az a hallgató, aki aktívra regisztrált félévben a jogviszonyának törlését a regisztrációs időszakban kéri, mentesül az adott szemeszterben a költségtérítés befizetése alól. Aki a regisztrációs időszak letelte után dönt úgy, hogy mégis megszüntetné a jogviszonyát, de ezt az önköltség befizetési határideje - a Debreceni Egyetemen ez az őszi félév esetén október 31., tavaszi félév esetén március 31. - előtt kéri, annak a tandíj felét kell kifizetnie. Ha viszont valaki a költségtérítés befizetési határideje után kap észbe, és ekkor szeretne kiiratkozni, sajnos már nem ússza meg, hogy a teljes tandíjat ki kelljen fizetnie.
Arról, hogy nálatok mik a szabályok és a határidők, az egyetemetek szervezési és működési szabályzatában, illetve a tanulmányi osztályon tudtok tájékozódni.
„Lehet-e passzív félévem, ha állami ösztöndíjas képzésen tanulok?"
Milyen következményei vannak, ha valaki állami ösztöndíjaskánt passziváltat? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Több ezer pedagógus hiányzik az iskolákból és óvodákból a 2025/2026-os tanév vége előtt. A meghirdetett állások száma egy év alatt közel negyedével emelkedett, különösen a matematika-, természettudományos és angoltanárokból van súlyos hiány, de nem minden megyében.
Krausz Ferenc alapítványa és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is köztük van. Kedd este benyújtotta a kormány azt a törvényjavaslatot is, melynek elfogadása után az európai uniós források megkapja Magyarország – írja a 444. Ennek egyik része a kekvák kétlépcsős megszüntetése is.
Az együttműködés, a kritikus gondolkodás és az alkalmazkodóképesség olyan alapkompetenciák, amelyeket már a közoktatásban el kell sajátítaniuk a diákoknak – erről beszélt Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár egy budapesti szakmai konferencián.
Lannert Judit oktatási miniszter elmondta, hogy átalakítják a pedagógusképzést, amely részeként kivonják a tanárképzést az Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
A pedagógus társadalom számára a korábban kialakított teljesítményértékelési rendszer nem megfelelő, mert sem a modern neveléstudomány értékeit nem tükrözi, sem a valós teljesítmény mérésére nem alkalmas – olvasható a törvénynek az indoklásában.
Halácsy Péter, a Budapest School alapítója szerint komoly változtatásokat kellene bevezetni a felső tagozattal kapcsolatban, ami 80 éve nem szolgálja a célját.
