Megnéztük, hogy mire kell számítanotok, ha államilag támogatott képzésen tanultok, de végül nem szereztek oklevelet.
Az állami ösztöndíjas hallgatóknak a képzési idő másfélszerese alatt kell oklevelet szerezniük. Ebbe az időtartamba a passzív félévek nem számítanak bele.
Mi történik, ha nem szereztek oklevelet?
Ha az oklevélszerzési határidőn belül nem szereztek oklevelet vagy megszűnik a magyar állami ösztöndíjas hallgatói jogviszonyotok, akkor a következő esetek lehetségesek:
ha osztott képzésben vettetek részt (alap-, mesterképzés, felsőoktatási szakképzés) legfeljebb egy félévig, vagy osztatlan mesterképzésben (pl. általános orvos) legfeljebb két félévig, akkor nem terhel titeket kötelezettség.
ha osztott képzésben egynél több, vagy osztatlan mesterképzésben kettőnél több állami ösztöndíjas félévet vettetek igénybe, akkor hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettségetek keletkezik.
Abban az esetben, ha a képzést abbahagyjátok és sikertelennek bizonyul, vagy elmarad az oklevélszerzési kötelezettség határidőre történő teljesítése, akkor kötelesek vagytok a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani az adott képzés megszűnésének napjától számítva a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül (rövid határidejű hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség).
Abban az esetben van visszafizetési kötelezettségetek, ha nem teljesítitek a munkaviszony-fenntartási kötelezettségeteket. Ha ez a helyzet áll fen, akkor a tartozás 50%-ának megfelelő összeget kell megfizetni, mely összeg a munkában töltött napoknak megfelelően arányosítva kerül meghatározásra.
Feltette a nagy kérdést a Színművészeti
Hamarosan kezdődik a tanév, így a nemrég alapítványi fenntartásba került Színház- és Filmművészeti Egyetem szeretné tudni, hogyan indul a közös munka és az új félév.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
