Több mint egy hete már, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói blokád alá vonták az egyetem főépületét - a hvg.hu összeszedte, milyen lehetséges forgatókönyvek jöhetnek az ügyben.
Az biztosnak látszik, hogy az egyetemfoglalók ragaszkodnak az igazukhoz, és a barikádot hosszú távra tervezik - írja az oldal. Szerintük, ha hamarabb nem is, szeptember végén mindenképpen lesznek változások, mert akkor jár le a vezetőség felmondási ideje.
Viszont az is elképzelhető, hogy még szeptember 30. előtt sor kerül valamilyen tárgyalási kísérletre, hogy a jelenlegi status quót feloldják. Eddig Palkovics László, az Innováció és Technológiai miniszter nem reagált érdemben az SZFE-s tüntetésekre, hiába tartozik a felsőoktatás az ő minisztériumához - teszik hozzá. Vidnyánszky Attilával és a kuratórium többi tagjával a HÖK nem hajlandó tárgyalni, de mivel a minisztériumot legitim szervezetnek tartják, a miniszterrel beszélnének. Így lehet, hogy kompromisszumra kerülne sor.
De akármeddig is tartanak ki a diákok, a legfőbb stratégiai kérdést, hogy mikor és milyen körülmények között kezdődhet meg a tanítás, nem lehet megkerülni, és lehet, hogy ezen áll vagy bukik minden. A tanárok nagy része viszont felmondott, és bár állítják, tanítani fognak még, a jelenlegi helyzetben akár ez is kérdéses lehet.
Az oldal hozzáteszi, korábban, már az is felmerült, hogy az új rendszerrel egyet nem értő tanárok kénytelenek lesznek létrehozni egy alternatív iskolát.
Mi lesz a diákokkal? A HÖK-elnök szerint, ha az SZFE-s diákok közül nem is mindenki ért egyet az egyetemfoglalás eszközével, azt a többség világosan látja, hogy valamilyen kollektív, egységes fellépésre van most szükség. Szerinte sorsdöntő pillanat lesz, amikor a kormány úgy határoz, hogy a barikád miatt máshol szervezik meg az oktatást - írja a lap.
De vajon kompromisszum kell majd, vagy a diákság ellenállása magától bomlik meg, esetleg Vidnyánszky Attila távozásával zárul az ügy? A teljes cikket, és a lehetséges opciók részleteit elolvashatjátok a hvg.hu-n
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
