Az egyeztetésen a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) vezetése, egyes modellváltó egyetemek rektorai, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriuma vett részt.
Az MRK-nak a célja az volt, hogy tárgyalássorozatot indítson el a fenntartó és az intézmény között - mondta el Murai László a HÖOK elnöke. Mivel jelenleg csak a kuratórium vett részt az egyeztetésen - sem az SZFE rektora, sem a hallgatók nem voltak ott -, további megbeszélésekre lesz szükség.
A HÖOK vezetésének álláspontja szerint ez a probléma csak akkor oldódhat meg, ha mind a kuratórium, mind az egyetem részéről lesznek gesztusok a másik irányába - mondta Murai László a megbeszélés után - erre azonban eddig nem sok példát látott.
A cél továbbra is az, hogy az SZFE-helyzete előre mozduljon. A jövőben ezért szeretnének egy olyan megbeszélést is, ahol az egyetem vezetése és a hallgatói önkormányzata vesz részt. Ugyanis a hallgatók továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy nem egyeztetnek a kuratóriummal - ezért a mostani tárgyaláson nem voltak jelen.
Az elnök kiemelte a tanév megkezdése nagyon fontos, azonban ezt még nem látja megoldottnak és biztosítottnak a jelenlegi helyzetben, de a cél továbbra is az, hogy azok a hallgatók, akik el szeretnék kezdeni az egyetemi évet, azok el is tudják kezdeni. A tanári gárda az összetételével kapcsolatban annyit mondott, a kuratórium kijelentette, hogy nem szeretnének beleszólni abba, ki taníthat az egyetemen.
Arra a kérdésre, hogy miből adódhatnak a konfliktusok, a HÖOK elnök azt mondta: a két oldalnak az autonómia-értelmezése eltérő. Mivel szerinte - eltérően a többi struktúraváltó egyetemtől - az SZFE-n gyorsan zajlott le az átállás, így az egyetem csak késleltetve tudott reagálni a döntésekre.
A kuratórium összetételével kapcsolatban nem sok minden hangzott el. A megbeszélésen Vidnyánszky Attila nem volt jelen - mondta el az elnök.
Nyílt levélben tiltakoznak az ELTE diákjai saját egyetemük közleménye ellen
Az ELTE Hallgatói Önkormányzata a napokban kiadott egy közleményt a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel kapcsolatban, a hallgatók ezzel kapcsolatban adták ki nyílt levelüket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
