A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ma tartotta meg a tanévnyitót, mindenki, még a szobrok is maszkot kaptak.
Másfél méteres védőtávolsággal és maszkviseléssel zajlott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) a tanévnyitó ünnepség. Az eseményen korlátozták a létszámot, ezért a hallgatók többsége online követhette az eseményt.
Maszk került a Műegyetem központi épületének főbejáratánál álló női szobrokra is.
A BME-n szigorú óvintézkedésekkel kezdődik a tanév, az egyetem egész területén kötelező a maszkviselés és a személyek közötti legalább 1,5 méteres védőtávolság megtartása. A távolléti oktatásra pedig bármikor, időkiesés nélkül át tudnak állni. Arról, hogy a többi egyetemen milyen formában és milyen járványügyi intézkedések mellett indítják a tanévet, itt írtunk korábban.
Két koronavírusos hallgató van a Széchenyi István Egyetemen
Még el sem kezdődött az egyetemeken az őszi szorgalmi időszak, de már most sorra jelentik be a koronavírusos eseteket. Most a Széchenyi István Egyetem adott tájékoztatást arról, hogy megjelent náluk a vírus.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
