Fontos már az első félév előtt tudni, hogy azok akik ingyenesen tanulnak az egyetemen pályázhatnak tanulmányi ösztöndíjra. De mi kell ahhoz, hogy megfeleljetek a követelményeknek? Mutatjuk, az erre vonatkozó szabályokat.
A tanulmányi ösztöndíj az egyik legalapvetőbb anyagi támogatás, ha államilag támogatott finanszírozási formában tanultok. Ahogy a neve is jelzi, ebben az esetben a tanulmányi teljesítményetek lesz a döntő és az alapján döntenek a támogatás összegéről. Persze ez sem mindenhol egységes, a legtöbb egyetemen meghatároznak egy kreditindexet vagy egy bizonyos átlagot, van ahol pedig a szakátlagot veszik alapul az elbíráslások során.
Ez az ösztöndíj egy szemeszter időtartamára adható, ahhoz, hogy megkaphassátok, legalább egy félévet teljesítenetek kell. Egy felsőoktatási intézmény államilag támogatott teljes idejű képzésben résztvevő hallgatóinak maximum az 50%-a részesülhet ebben a támogatásban, mégpedig úgy, hogy minden hallgató ösztöndíjának havi összege elérje a hallgatói normatíva 5%-át. Idén ez a hallgatói normatíva, a 30%-os emelkedés után, 166 600 Ft-ot jelent.
Törvényileg minimum 6425 Ft-ot kell kiosztaniuk havonta az egyetemeknek, de azt, hogy a ti intézményetek pontosan mi alapján dönt, azt a tanulmányi osztályotokon tudjátok kideríteni.
Ahogy azt fentebb írtuk legkorábban a 2. félévtől vagytok jogosultak tanulmányi ösztöndíjra, hiszen az intézmény a teljesített kreditek alapján határozza, hogy megkaphatjátok-e.Ha korábban egyetemet váltottatok, akkor az új intézmény térítési és juttatási szabályzata alapján rendelkeznek arról, hogy milyen feltételekkel kaphattok ösztöndíjat.
Most nagy változás előtt áll minden gólya, aki szeptembertől egyetemistaként folytatja. Összeszedtünk 5 dolgot, amit érdemes a félévkezdés előtt elintézni, mert feltétlenül szükségetek lesz rájuk az elkövetkező pár évben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
