Egy 400 fős kollégiumát zárja be az ELTE ősztől

Újragondolják a hallgatók kollégiumi ellátását a következő tanévtől az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) a biztonsági intézkedések, és az elővigyázatosság miatt.

  • Eduline

Az ELTE több budapesti kollégiumát is bezárhatja az őszi félévben, emiatt pedig csökkenhet a kiadható - eddigi adatok alapján körülbelül 3200 darab (plusz a külföldi hallgatóké) - férőhely száma. Szeptembertől a 400 férőhelyes Kerekes utcai kollégiumot például nem fogják igénybe venni, de a többi kollégium szobáit is átmenetileg mindenhol kétágyassá alakítják - tudta meg a hvg.hu az egyetemtől.

Ez utóbbi és még két fő eleme lesz az új rendszernek: a második egy hatékony egyetemi lakhatástámogatási rendszer kialakítása, a harmadik pedig annak megerősítése, hogy kiegészítésként magántulajdonban lévő szálláshelyeken is el tudják helyezni az arra igényt tartó hallgatókat. Valamint a kapacitás 2 százalékának megfelelő mennyiségű üres szobát is fenntartanak majd egészségügyi célokból - írják, hozzátéve: ősztől szabályozni fogják a közös használatú helyiségekben tartózkodók számát, illetve gyakoribb takarításokkal és fertőtlenítésekkel is készülnek.

Az egyetem szerint átmeneti intézkedésekről van szó, amit a járványügyi helyzet miatt hoztak meg, és egyelőre az őszi félévre vonatkoznak, amikor még szükség lehet a koronavírus elleni védekezésre. A döntést hetek óta készítették elő, bevonva a kollégiumi és egyetemi Hallgatói Önkormányzatokat is - írja az oldal.

Mi lesz azokkal, akiknek nem jut hely szeptembertől?

Azoknak a hallgatóknak, akik szociális helyzetük nehézségeit a kollégiumi felvételi eljárás során igazolták, azonban kollégiumi férőhelyet nem kaptak és lakhatási hozzájárulásra nyújtottak be igényt, az őszi szemeszterben 20-40 ezer forint/fő/hó ösztöndíjat folyósítanak majd - fogalmaznak.

Az is kiderült, hogy ha rövid időn belül ismét emelkedni fog a szállásszolgáltatás iránt érdeklődők száma, akkor 2021 februárjától ismét üzembe helyezhetik a felújítás alatt lévő Kunigunda úti Kollégium B épületét. Valamint arról is írnak, hogy az előző években hirdetett 300 férőhelyen kívül már most további mintegy 500 férőhelyet tudnak ajánlani a főváros különböző pontjain (különböző árak mellett), ehhez pedig további 500 férőhelyet szeretnének hozzátenni július végéig.

Még márciusban kellett minden hallgatónak kiköltöznie a kollégiumából azért is, hogy szükség esetén karantént rendezhessenek a járvány miatt. A megszokottól eltérően ebben a félévben még a következő tanévi jelentkezés sem indult el az ELTE-n.

Még tovább érvényesek a diákigazolványok

Meghosszabbították a diákigazolványok érvényességét, vagyis még tovább élhettek diákkedvezményekkel akkor is, ha már márciusban lejárt az igazolványotok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.