Hány ponttal lehetett bekerülni a mesterszakokra a korábbi években?

Milyen ponthatárokat húztak az általatok megjelölt mesterszakokon a korábbi években? Hány pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez? Itt megnézhetitek.

  • Eduline

Ha kíváncsiak vagytok rá, hogy tavaly hol húzták meg a ponthatárt azon a mesterszakon, ahova a 2020-as felvételin jelentkeztetek, akkor itt megnézhetitek. Csak annyit kell tennetek, hogy kikeresetitek az adott egyetemet vagy főiskolát, illetve azt a kart és szakot, ahová jelentkeztetek.

A korábbi évek ponthatárai is érdekelnek? A 2018-as ponthatárokat itt, a 2017-es ponthatárokat pedig itt találjátok. Ha még ennél is korábbra szeretnétek visszamenni, akkor a 2016-os listát itt, a 2015-öset pedig itt tudjátok megnézni.

Arról, hogy a 2020-as felvételin melyik volt a tíz legnépszerűbb mesterszak, itt írtunk korábban.

A 2020-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok.

Felvételi kisokos: itt nézhetitek meg, hány pontotok van összesen

Már egy ideje elindult a tavaszi ügyintézési időszak. De hol nézhetitek meg, hogy milyen pontokkal számolhattok az egyes szakoknál? Itt a válasz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.