Megjelent a Times Higher Education (THE) által az ENSZ fenntartható fejlődési céljai alapján összeállított világrangsor. A hazai egyetemek közül a Szegedi Tudományegyetem szerepelt a legjobb helyen.
85 országból 766 egyetem került fel a Times Higher Education (THE) legfrisseb listájára, amely a felsőoktatási intézmények gazdasági, társadalmi hatását és felelősségvállalását vizsgálja az ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlődési célok alapján. A lista készítői vizsgálták az egyetemeken folyó oktatáson túl a kapcsolódó kutatási eredményeket, az intézményi működés jó gyakorlatait és minden olyan egyéb tevékenységet, amely az egyetem szűkebb-tágabb környezetében is kifejti értékteremtő hatását, az ismeretterjesztéstől a kormányzati szakértő munkáig.
A 17 mért területen elért eredményt összesítő listán a magyar egyetemek közül a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt: a 101-200. helyen végzett. Hazai egyetemek közül a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudomány is jelesen szerepelt – az előbbi a 201-300. helyre, az utóbbi pedig a 301-400. helyre tornázta fel magát. A 401-600. helyre sorolták az Eötvös Lorán Tudományegyetemet és a Semmelweis Egyetemet, de a 601+ helyre a Széchenyi István Egyetem is felkerült.
A világrangsort az új-zélandi Aucklandi Egyetem vezeti, amit három ausztráliai egyetem – a Sydney University, a Western Sydney University és a La Trobe University – követ.
Látványos statisztikák: negatív rekord a felsőoktatási felvételin
Sokkal kevesebben jelentkeztek idén felsőoktatásba, mint az elmúlt években. A következő ábrán jól látszanak a különbségek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
