A koronavírus-kutatócsoport vezetője szerint úgy tűnik, ellaposítottuk a járványgörbét
A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézetének docense egyben a koronavírus-kutató akciócsoport vezetője szerint most úgy tűnik, a járványgörbét ellaposítottuk.
Eduline
Jakab Ferenc professzor, a koronavírus-kutató akciócsoport vezetője a PTE UivTV-nek adott online interjújában elmondta, egyelőre csak a matematikai számításokra tudnak támaszkodni, azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon mikor lépünk át a tömeges megbetegedések szakaszába, illetve mikor tetőzik majd a járvány.
A megtett intézkedések és az emberek hozzáállása alapján azt mondta, hogy „úgy tűnik, a járványgörbét ellaposítottuk”, ami egy nagyon jó hír – közölte a járványügyi kutatási akciócsoport vezetője. Ezen felül az interjúban beszélt az újrafertőződésről és a tünetek nélküli fertőzésről is.
"Tudom, hogy nehéz időszak mindenkinek, de csak ezzel tudjunk a járványt lelassítani, és az egészségügyi ellátórendszerünket a legjobban védeni a túlterhelésről" - hangsúlyozta a kutatócsoport vezetője, aki mindenkit arra kért, továbbra is legyenek türelemmel és tartsák be a szabályokat, minimalizálják a találkozásokat, kontaktusokat.
Az egyetemeken, főiskolákon a jövő héten is távoktatásban folytatódik a hallgatók képzése - közölte az ITM az MTI-vel csütörtökön.
Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.
A PDSZ szerint a pedagógusértékelés valódi célja az lenne, hogy támogasson, nem az, hogy büntessen. A szervezet a központi teljesítményértékelési rendszer helyett a helyi hatáskörbe eső visszajelzést szorgalmazná.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
